– Furcsa lehet tőlem, aki életemben egy korty alkoholt nem ittam még, hogy innovatív sörgyártásról beszélek – mondta Szijjártó Péter, hosszasan méltatva a Heinekent és a magyar–holland gazdasági kapcsolatokat. – Bajnokok Ligája nincs Heineken nélkül, és számomra most derült ki, hogy sem a Volt, sem a Balaton Sound fesztivál nincs Heineken nélkül – vallott színt Szijjártó Péter, majd megköszönte a Heineken hazai vezérének azt a munkát, amellyel rávette főnökeit, hogy ezt a beruházást ide hozzák.

– A nemzetközi helyzet fokozódik, a külgazdaság területén ez azt jelenti, hogy a beruházásokért folytatott nemzetközi verseny egyre csak fokozódik – mondta Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter, aki az átadáson kihasználta az alkalmat a magyar gazdaságpolitika nem túl visszafogott dicséretére. A hallgatóság előtt kifejtette, hogy idehaza az elmúlt időszakban 5216 milliárd forint beruházás történt, amely 14 százalékos növekedés. A magyar befektetési ügynökség (HITA) összesen 60 befektetést tárgyalt végig. Szijjártó Péter szerint a beérkező külföldi tőke a nemzeti össztermék arányában idehaza a legnagyobb.

Joris Huismans, a Heineken vezérigazgatója az eseményen felidézte: a várossal és a magyar állammal is igen sikeres az együttműködésük azóta, hogy tavaly februárban aláírták a háromoldalú stratégiai együttműködést a város, a kormány és a Heineken Hungária között.

– Ez a 120 éves üzem, amely Magyarország legrégebbi sörgyára, abban segít, hogy a magyarok jobb sört igyanak, megfizethető áron – szögezte le a vezérigazgató. Ez pedig nem jöhetne létre a soproni dolgozók nélkül.

A Heineken alaposan megújította sörportfólióját: elsőként kezdett idehaza gyártani alkoholos és alkoholmentes radlereket, s behozta a hagyományos technológiával készülő almaborokat is a portfólióba. A cidereket a szlovákiai Ógyallán (Hurbanovo) gyártják, igaz, magyar almából.