Ugyan egyes jogszabályi feltételek még hiányoznak, és magát a rendszert is ki kell még dolgozni, de a tervek szerint jövő márciusban elindulhat az egységes európai bankfelügyelet – mondta a Joint Venture Szövetség mai fórumán Farkas Ádám, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság főigazgatója. A magyar pénzügyi felügyelet (PSZÁF) korábbi vezetője szerint az eurózónatagok számára kötelező, az övezeten kívüli államok, így például Magyarország számára önkéntes csatlakozáson alapuló rendszer egységesen kedvező és igazságos feltételeket kínál mindenkinek, Magyarország csatlakozásáról azonban majd csak azután lesz érdemes dönteni, ha feláll a bankunió két másik pillére, az egységes válságkezelési és az európai betétbiztosítási rendszer is.

Az egységes bankfelügyelet lényege, hogy az Európai Központi Bank (EKB) veszi át a nemzeti szervektől az igazán nagy, a 30 milliárd eurót meghaladó, illetve az adott ország GDP-jének több mint 20 százalékára rúgó eszközállományú bankok felügyeletét. A többi pénzintézet megmarad a nemzeti felügyeletek (Magyarországon a PSZÁF) hatáskörében, bár opcionálisan ezek ellenőrzését is átveheti az EKB, ha ezt szükségesnek találja. Az EKB a bankok prudenciális működését vizsgálná, az olyan területek, mint például a fogyasztóvédelem vagy a számlaforgalom ellenőrzése, vagyis amit nem lehet, nem érdemes központosítani, maradnak a nemzeti felügyeleteknél.

Amennyiben Magyarország nem csatlakozik a bankunióhoz, akkor az új rendszer mindössze annyi változást jelent majd, hogy a külföldi tulajdonban lévő bankok csoportszintű felügyelete az EKB-hoz kerül, vagyis a PSZÁF a konszolidált felügyelet során nem az anyabankok nemzeti hatóságaival, vagyis például az osztrák, a német vagy az olasz felügyelettel egyeztet majd, hanem az EKB-val. Ha Magyarország csatlakozik a rendszerhez, akkor az említett, rendszerszinten meghatározó bankok felügyelete átkerül az EKB-hoz, ez mérete alapján egyedül az OTP-t érinti, ám az eurózónás anyabankokkal együtt az itteni leánybankok ellenőrzése is az EKB feladata lesz. A PSZÁF azonban így sem maradna munka nélkül, hiszen az említett egyéb feladatokon túl (például az igen fontos fogyasztóvédelem) a többi bank, a több mint száz takarékszövetkezet és a pénzügyi vállalkozások ellenőrzése továbbra is a feladatai közé tartozik majd.

Ami a bankunió másik két elemét illeti: a bankmentés, szanálás mechanizmusáról már megvan az elvi politikai egyetértés, jelenleg a jogszabálytervezetek előkészítése folyik. A tervek szerint ezek az idei első félév végére állhatnak össze konkrét javaslattá – tette hozzá Farkas Ádám. Az egységes betétbiztosítási rendszer tekintetében egyelőre még a politikai konszenzus is hiányzik. Az eurózóna válsága miatt felértékelődtek a biztonságosabbnak gondolt pénzügyi rendszerek, melyek sok forrást, megtakarítást vonzanak az utóbbi időben, s ebben fontos szerepe van a betétekre vállalt garanciáknak is. Ezért a betétbiztosítás egységesítése komoly érdekeket sért, így ezen a téren az áttörésre még biztosan várni kell.