A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti érték korlátozását tervezi annak érdekében, hogy a lakosság a jövőben ne adósodhasson el olyan mértékben, mint a kétezres évek első évtizedében – derül ki az MNB csütörtökön publikált stabilitás jelentéséből.

A jövedelemarányos törlesztőrészlet, mint arra a neve is utal, azt fejezi ki, hogy az adós rendszeres keresetének mekkora hányadát fordítja hitele visszafizetésére, míg a hitelfedezeti érték azt határozza meg, hogy a megvásárolni kívánt vagyontárgy, például egy lakás értékéhez viszonyítva a bank mennyi kölcsönt nyújt ügyfelének.

Főleg a devizaalapú jelzáloghitelezéshez kapcsolódó negatív tapasztalatok alapján 2009-2010 óta mindkét mutatóra létezik már szabályozás. Forintalapú lakáshitelek esetében a hitelfedezeti mutató nem haladhatja meg a 80 százalékot, míg forint autóhiteleknél ez az arány 75 százalék, vagyis legalább 20-25 százalék önrész kell a kölcsön mellé.

A jövedelemarányos törlesztőrészlet mértékére nincs központi előírás, a hatályos jogszabály lényege az, hogy a bankoknak saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételek mellett nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, továbbá milyen igazolásokat, nyilatkozatokat kérnek be a hitelkérelem elbírálásához. Az így kiszámolt hitelezhetőségi limitet euróhitelek esetén 80, míg más devizában nyújtott kölcsönöknél 60 százalékban vehetik figyelembe, vagyis az ügyfél devizában 20-40 százalékkal kevesebb hitelt vehet fel, mint forintban.

Hogy a jegybank milyen szinten állítaná be a jövedelemarányos törlesztőrészletet és a hitelfedezeti értéket, az a stabilitási jelentésből nem derül ki. A kérdés rendezése mindenesetre az MNB szerint sem égető, hiszen jelenleg a lakosság egy része vagy túlzottan eladósodott ahhoz, hogy most újabb hiteleket vegyen fel, vagy z utóbbi évek rossz tapasztalatai (saját, illetve másoké) ösztönzi fokozott óvatosságra.

A várakozások szerint azonban ez a helyzet idővel oldódik, a gazdasági növekedést azonban csak az szolgálja hosszú távon, ha a hitelezés jövőbeli felfutása egészséges szerkezetben valósul meg. Ehhez viszont már most meg kell hozni a szükséges szabályozói lépéseket – olvasható az MNB jelentésében.