Február 1-jétől módosult az áfa-törvény, szigorodtak például a számlakibocsátással kapcsolatos előírások - hívja fel a figyelmet a PricewaterhouseCoopers (PwC). A tanácsadó cég adó- és jogi hírlevele szerint az adóalanynak minden esetben számlát kell kibocsátania - még abban az esetben is, ha a nem áfa-adóalany vevő nem kérné -, amennyiben a végösszeg eléri, vagy meghaladja a 900 ezer forintot, előleg fizetése esetén, illetve, ha a vevő az értéket a teljesítésig készpénzzel, illetve készpénzhelyettesítő eszközzel téríti meg.

A törvény új fogalomként meghatározza az "ésszerű időt", amely alatt az ellenérték készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő eszközzel történő megtérítése esetén a számla kibocsátásának haladéktalanul meg kell történnie, egyéb esetekben az eddigi szabályozás (teljesítéstől számított 15 nap) marad érvényben. Gyűjtőszámla alkalmazása esetén az "ésszerű idő" fogalmában meghatározott 15 napos határidőt az adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani.

A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében szigorodott az adófizetési kötelezettség keletkezésének szabálya is. Számla kibocsátása esetén az adóalany az adófizetési kötelezettség alól csak akkor mentesül, ha a számlát szabályosan érvényteleníti, illetve - a nevében, más fél által kibocsátott számla esetén - a vevőt az érvénytelenítésről, valamint a teljesítés hiányáról értesíti.

Egyértelművé vált az utazásszervezési szolgáltatás fogalma: kizárólag azok a turisztikai szolgáltatások tartoznak ide, amelyeknél az utazás szervezése a domináns elem. Így nem tartozik ide például az önálló repülő- vagy vonatjegy-értékesítés, valamint a rendezvényszervezés sem. Az "utas" fogalma lényegi elemében változott: utas csak természetes személy lehet. Úgy tűnik, megoldódik az utazási irodák adóalanyok felé történő számlázásának korábbi áfa-problémája - állapítja meg a PwC.