Idén várhatóan lesz állami energiatakarékossági támogatási program a lakosság részére - jelentette be Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára a Vidékfejlesztési és a Belügyminisztériummal közösen tartott tájékoztatón. A támogatás konkrétabb feltételeiről nem ejtett szót. Hozzátette, még az idén elkészül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia.

Az EU előírásai alapján Magyarországon 2015. január 1-től a középületek - illetve pályázatoknál a magánépületek - építésére-felújítására a mostaninál szigorúbb energetikai követelmények lépnek életbe - közölte Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára. 2018-tól ez már a többi épületre is vonatkozik. Közlepületek esetén 2019-től, 2021-től pedig már magánépületeknél is csak közel nulla energiafelhasználás esetén adnának ki építési engedélyt az EU elvárásai szerint.

Felméréseik szerint ma az energiahatékonysági beruházások a magyarországi épületek szinte mindengyikénél anyagi megtakarítást eredményeznének. (Noha a tájékoztatón nem hangzott el, ismereteink szerint a felmérést az Energiaklub végezte.) Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az éghajlati és építészeti viszonyoktól függően bizonyos típusú épületeknek csak meghatározott fajta megoldások bizonyultak hatékonynak. 8-10 centiméteres falvastagság felett például jelentősen csökken a beruházás megtérülése. Iskolák esetén az ablakcsere, a hővisszanyerő és a napelemek alkalmazása éri meg elsősorban, kórházaknál ellenben a napkollektor bizonyult hasznosnak. A magánépületek nagy részénél megéri fafűtésre váltani, bár sűrű beépítettség esetén a magas levegőszennyezés miatt ez nem  javasolt.

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, a több mint kétmillió, 1945 és 1979 között épült, jellemzően 60-80 négyzetméteres kockajellegű családi házak energetikai felújítása több százmilliárd forintba kerülne, mégis fontosnak tartja ennek előmozdítását.

Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. ügyvezetője a bejelentéseket üdvözli ugyan, de nem érti, miért vár ennyit a kormány a támogatási rendszer bevezetésével. A MEHI önrész nélküli, kedvezményes hitelt javasol, amivel évi 125 milliárd forintot lehetne felújítási programokra költeni.