Nem feltétlenül fedi a valóságot a földforgalmi törvény paragrafusaiból kiolvasható állítás, miszerint Magyarországon magánszemély − a földforgalmi törvény hatálybalépését követően pedig magánszemély földműves − mindössze 300 hektár termőföldet szerezhet. Egyenes ági öröklés útján már eddig is jegyeztek be a földhivatalok ennél nagyobb birtokot is, és ez nem változik a most elfogadott jogszabály hatálybalépését követően sem.

A bejegyzett családi gazdaságokban, sőt számos őstermelőkből álló családban is az a jellemző, hogy a legtöbb családtagnak van valamennyi földje. Mivel az agrártársadalom öregedése miatt hamarosan megtörténik a generációváltás, így nem lesz ritka a 300 hektár feletti földtulajdon. Az is előfordulhat, hogy nem földműves lesz az új tulajdonos.

A földforgalmi törvénybe az utolsó pillanatban bekerült a végrendelet útján való öröklést korlátozó szabály − noha az ilyen jellegű végintézkedés Magyarországon kevéssé jellemző. E szerint ha a föld tulajdonjogát végrendelettel ruháznák át, akkor a közjegyző a hagyatéki eljárás során hivatalból megküldi azt engedélyezésre. A mezőgazdasági igazgatási szerv az engedélyezésnél az örökös szerzőképességét, illetve azt vizsgálja, hogy a végintézkedés nem vezet-e a szerzési korlátozás megsértéséhez vagy megkerüléséhez.

Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy az örökös akkor szerezhet a 300 hektáros korlátig tulajdonjogot, ha az örökhagyó közeli hozzátartozója, függetlenül attól, hogy földműves-e, vagy nem közeli hozzátartozója, de földműves. Ha ennek nem felel meg, legfeljebb egy hektárt kaphat, feltéve, hogy a már birtokában álló termőfölddel együtt nem haladja meg az egy hektárt − értelmezte a Napi Gazdaságnak a jogszabályt a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Ha a végrendeletben kijelölt örökös földműves, és az örökölt mennyiséggel túllépné a 300 hektárt, akkor nem a meglévő és az örökölt terület különbözetét jegyzik be, hanem figyelmen kívül hagyják a végrendeletet, és a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.

A jogszabály nem tér ki arra, hogy mi történik akkor, ha egyenes ági öröklésnél a haszonélvezetet kapó özvegynek is van akkora földbirtoka, amivel meghaladja az 1200 hektáros használati korlátot. Vagyis az örökhagyónak érdemes a kiszemelt örökös birtokméretével tisztában lennie, ha nem akarja, hogy akaratával ellentétben más jusson a földjéhez. A hatóság meg is tagadhatja a tulajdonszerzés jóváhagyását, ilyenkor a Ptk. szerinti törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni − híva fel a figyelmet a VM.