Meghajolt a rá nehezedő nyomás előtt a szeptemberben lényegében államosított American International Group. Az óriásbiztosító közölte: 105 milliárd dollárt lényegében szétosztogatott partnercégei, illetve az USA egyes szövetségi államai között. Ez általános döbbenetet okozott az amerikai fővárosban és a Wall Street-en is.

A 860 milliárd dollár eszközállományú cég eddig a pénzpiacok további zavarainak elkerülésére hivatkozva nem részletezte, mi lett a sorsa annak a 173,3 milliárd dollárnak, amelyet az ősz óta az adófizetők pénzéből kapott. Ebben élvezte a szövetségi tartalékbank támogatását is; Donald Kohn, a Fed alelnöke nemrég a felháborodott kongresszusi képviselők faggatózásának dacára is tartotta a titkot.

A most közölt lista "a globális pénzügyek ki kicsodá-ja" - írja a The Wall Street Journal. A kedvezményezettek között nagy európai bankok is vannak. Az élen az amerikai Goldman Sachs bankház áll, 12,9 milliárd dollárral, míg a francia Société Générale és a német Deutsche Bank 12-12 milliárdot, a brit Barclays 8,5 milliárdot, a svájci UBS 5 milliárdot kapott.

A hazai pénzintézetek közül a mára a Bank of America karjaiba omlott Merril Lynch 6,8 milliárdot, míg felvásárlója 5,2 milliárdot kasszírozott. Összesen 12 milliárdot kaptak egyes amerikai államok is, amelyek fix kamatozásra fektettek be az AIG-nál - a legtöbbet Kalifornia és Virginia, 1-1 milliárdot.
 
A tavalyi negyedik negyedévre a gazdaságtörténet legnagyobb céges veszteségét, 61,7 milliárd dollárt jelentő biztosító a CDS- (hitelbukás-swap) piac kulcsszereplője. Ennek nagyságát az ősszel még legalább 60 ezer milliárd dollárosra becsülték. A CDS olyan hitelderivatíva, amelynek során eladó és vevő egy előre nem látott hitelesemény (csőd, adósság, stb.) bekövetkeztére köt ellentételezési szerződést. A dominók a másodlagos jelzáloghitel-piaci válság, a zálogjog egyre gyakoribb érvényesítése miatt dőltek be. Elértéktelenedett a jelzálogalapú értékpapírok mintegy háromnegyede, amelyeket az AIG biztosított. Ezt látva a nagy hitelminősítők egyaránt leértékelték, látva egyre nagyobb adósságait. Márpedig a CDS-szerződések előírták, hogy leminősítés esetén egyre több hitelbiztosítékot kell felmutatnia. Ez viszont már ördögi kör volt: a leminősítés miatt az AIG a piacon már nem jutott pénzhez. Az állam 79,9 százalékkal vonta ellenőrzése alá; ez a maximális hányad anélkül, hogy a cég hiánya a kormányzati szektort terhelje.
 
A lista kedvezményezettjei a cég üzleti partnerei voltak, amelyeknek tartozott. A pénz útja és jogossága azonban egyelőre teljesen átláthatatlan. A hazai bankok érintettsége azért háborítja fel a döntéshozókat, mert ezek külön mentőövet kaptak, ugyanerre a célra, a "mérgezett papírok" ellentételezésére. A legnagyobb falatot eltett Goldman Sachs pénzét gyanúsnak is találják: az akkori pénzügyminiszter, Henry Paulson, illetve az általa az AIG vezérigazgatói székébe emelt Edward Liddy egyaránt a nagy befektetési bankháznál dolgozott.

A Wall Street-en közhelyszerű a bon mot, miszerint Paulson a pénzügyi tárcát is a GS kormányzati üzletágaként működtette. - Nagyon aggaszt, hogy a Goldman ennyi pénzt kapott, tekintve a két cég közötti kapcsolatot. Feltétlenül megvizsgáljuk, hogy ez csak egybeesés-e - mondta Elijah Cummings demokrata képviselő. - Számos szörnyűség történt az elmúlt 18 hónapban, de a legvérlázítóbb, ami az AIG-nál történt - így Lawrence Summers, Barack Obama elnök vezető gazdasági tanácsadója, Bill Clinton egykoroi pénzügyminisztere. Ben Bernanke Fed-elnök is elismerte, hogy többször rácsapta a telefont a cég vezetőire.
 
Az európai bankok - az említettek mellett a többi közt a BNP Paribas, az ING, a Dresdner Kleinwort (a Dresdner Bank befektetési üzletága), a Banco Santander - pénzét is fájlalják a döntéshozók, az UBS ötmilliárdja pedig politikailag is kellemetlen. A zürichi bankkal az amerikai kormány nemrég 780 millió dolláros, négy évre lebontott jóvátételben egyezett ki azt követően, hogy az UBS mintegy 17 ezer adóelkerülő amerikainak nyújtott segédkezet.

Az ügyfelek adatainak átadásáról azonban tovább folyik a huzavona. Elemzők magasabb, az 1 milliárd dollárt is elérő jóvátételre számítottak, ám Washingtonban éppen a pénzügyi válsággal magyarázták, hogy az igazságügyi tárca nem igyekezett felsrófolni az árat. Erre kiderül: a pénzügy ennek ötszörösével segítette a svájciakat.
 
A habot a tortán az AIG-nál osztogatott jutalmak jelentik. A közvéleményt már korábban feldühítette, hogy a menedzsment 440 ezer dolláros költségen egy hétig masszíroztatta, pedikűröztette és manikűröztette magát egy kaliforniai wellnessközpontban, napokkal azután, hogy az állam megmentette a céget az összeomlástól. Most több mint 10 ezer dolgozónak csaknem 800 millió dollár bónuszt, illetve végkielégítést akarnak fizetni.

Az AIG arra hivatkozik: "meg van kötve a keze", ezeket szerződések garantálják. Liddy vezérigazgatónak ugyan nem jár jutalom, de éppen az összeomlásért felelős pénzügyi termékeket "csomagoló" részlegnél heten kaphatnak legalább 3-3 millió dolláros bónuszt a tavalyi évért. - Lehet, hogy joguk van a bónuszokhoz, de nincs örökké joguk az állásukhoz. Én azt mondom: viszlát, tűnjenek el gyorsan, és adják vissza a pénzt! - nyilatkozta Barney Frank, a képviselőház bankfelügyeleti bizottságának elnöke.

Az AIG-t a vakmerőség és a mohóság juttatta ilyen helyzetbe. Nehéz megérteni, hogyan tehetnek zsebre egyáltalán bónuszokat, nemhogy ennyit - közölte Barack Obama elnök, felszólítva Timothy Geithner pénzügyminisztert: minden jogi lehetőség felhasználásával akadályozza meg a jutalmak kifizetését. Andrew Cuomo, New York állam a főügyészi jogköröket is ellátó igazságügyminisztere idézéseket kézbesített az AIG címére, és magyarázatot követelt a kifizetésekre