A Népszava cikke szerint a koncessziós termékek körébe tartoznának a 38 alkoholfok feletti, kizárólag hazai gyümölcsből főzött pálinkák, az úgynevezett "szeszes" italok, valamint az alacsonyabb alkoholfokos likőrök is. "Általában is igaz, hogy az értékesítési csatornák szűkítése a feketepiacot erősíti, miért lennének ez alól kivételek a szeszes italok?" – reagált a lap érdeklődésére Piros László.

A Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület nagymestere, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja elmondta: a pálinka árának igen jelentős részét a rögzített összegű jövedéki adó és az áfa teszi ki. Az illegális forgalomban értékesített ismeretlen eredetű italok akár olyan veszélyhelyzetet is teremthetnek, mint a csehországi hamisított alkoholos italok árusítása, amely eddig már több mint 30 halálos áldozatot követelt.

A szakember elmondta, a skandináv országok egy részében valóban állami koncesszióban van a szeszes italok nagykereskedelmi forgalmazása. Svédországban az állami vállalaté az export-import jog is. A kijelölt kiskereskedelmi boltok ettől a központi cégtől szerezhetik be az alkoholtartalmú italokat. "Szerintem semmi nem indokolja egy esetleges szeszesital-koncesszió bevezetését, de valószínűleg nem is működne nálunk" – tette hozzá a szakember.

Most 30-35 ezer elárusítóhelyen lehet pálinkát, likőrt, szeszes italt kapni. Ebből a kiskereskedelmi üzletek, boltok száma 25-26 ezer.

Piros László szerint egyébként bizonyos értelemben már jelenleg is állami monopólium, mert aki pálinkát akar ma Magyarországon forgalmazni akár nagy-, akár kiskereskedelemben, annak jelentős összegű jövedéki biztosítékot kell kifizetnie. Ha ezt nem törlik el a koncessziós díj bevezetésekor, akkor gyakorlatilag kétszer fizettetnek koncessziós díjat a kereskedőkkel. Az elmúlt években a hazai töményital-fogyasztás fejenként 4 literről 3 literre csökkent.

Egy neve elhallgatását kérő kereskedelmi szakember rámutatott arra, hogy a szeszes italokon a dohánytermékeknél nagyobb haszna van a kereskedőknek. Sok kisbolttulajdonos az alkoholos italok nyereségéből teremti elő az alkalmazotti béreket, járulékokat. Ha valóban csak kijelölt koncessziós üzletek árusíthatnak szeszes italokat, akár tízezer kis élelmiszerüzlet is tönkremehet, hiszen a kenyéren, tejen, egyéb élelmiszeren alig van profit.

A lapnak nyilatkozó szakember adatai szerint 44 ezer élelmiszerüzletet tartanak nyilván Magyarországon, amelyeknek a többsége kis, vagy legföljebb közepes bolt. A vevők is rosszul járnának, hiszen miközben egyre hajszoltabbak, egyre kevesebb az emberek ideje, egyre több termékért kellene külön, más és más boltba zarándokolniuk. Különösen a kistelepüléseken élők kerülhetnek ismét hátrányos helyzetbe.

Az alkoholos italok piaca évi 350-400 milliárd forintos üzletet jelent. A szakember azt sem zárta ki, hogy az alkoholkoncesszió is a kormány klientúraépítését szolgálhatja. Az sem elhanyagolható kérdés, hogy a koncessziót elnyert élelmiszerüzletekben árusítanák a szeszes italokat, vagy egy új bolthálózatot építenének ki. "Ha ez a tendencia folytatódik, lesz majd nemzeti dohánybolt, nemzeti italbolt, s lehet, a végén ott lesz a nemzeti kenyérbolt" – tette hozzá a szakember, aki nagyon szerencsétlen lépésnek tartaná, ha megvalósulna ez a kormányzati ötletelés.