Kiverte a biztosítékot a Tárnok és Székesfehérvár közti vasútvonal átépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás lezárásával a Nemzeti Infrastruktóra Fejlesztő (NIF) Zrt. A mintegy negyven kilométeres vonalszakasz tenderén a múlt héten hirdettek eredményt: az európai uniós támogatással megvalósuló beruházást 54,9 milliárd forintos ajánlatával a Szentesi Vasútépítők Kft. nyerte meg. A győzelem körülményeinek kivizsgálására azonban Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési miniszter azonnal vizsgálatot kezdeményezett. Az ellenőrzésbe a héten a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) is beszállt.

A döntöbizottság, amely a tenderből kizárt Vegyépszer panasza alapján vizsgálódik, ideiglenes intézkedéssel máris megtiltotta a Szentesi Vasútépítő szerződésének megkötését. Így a Strabag-érdekeltségű győztesnek várnia kell a pezsgőbontással - legalábbis a közbeszerzések tisztasága felett őrködő testület negyven nap múlva esedékes döntéséig.

A NIF eljárását a Vegyépszer azért támadta meg, mert véleménye szerint konzorciumuk méltánytalanul rövid időt kapott a pályázatához kért hiánypótlások benyújtására. Mi több, a határidőre benyújtott dokumentumokat végül el sem fogadták. Az állami beruházónál viszont azzal érvelnek: a tender kiírásában szereplő szabályokon nem változtathattak, és minden pályázó számára hat naptári napot adtak a hiánypótlásra. A Vegyépszer erre vonatkozó panaszait egyébként a KD már korábban elutasította. Az immár másodszor támadó Vegyépszert két másik pályázóval együtt a műszaki illetve a szakmai alkalmasság nem megfelelő bizonyítására hivatkozva zárták ki.

Akárhogy is történt, az látszólag valóban különös, hogy három pályázó kizárásával a Szentesi Vasútépítők Kft. egyedül maradt "versenyben". Méghozzá úgy, hogy a győztes konzorcium távolról sem a legolcsóbb volt: 54,9 milliárd forintos ajánlata csak a harmadik helyre volt jó. A legolcsóbban, 48,9 milliárd forintért a Vegyépszer vállalta volna a munkát. A céget azonban éppen úgy kizárták, mint az árversenyben hozzávetőleg 50 milliárdos ajánlatával a második helyre szorult szlovák-cseh S-D Konzorciumot. A szentesiek áránál a hírek szerint csak a Hídépítő vezette Gárdony Vasút konzorcium ajánlata volt magasabb - igaz a különbség itt alig néhány tízmillió forint.

Ha semmi nem változik, a strabagosok cége valójában érdemi verseny nélkül szerezi meg a Tárnoktól Székesfehérvárig vezető vasútvonal építési feladatait. Köztük a vasúti pálya, a hozzá tartozó műtárgyak és felsővezetékek átépítését, a biztosító-, távközlési rendszerek felújítását és a távközlési-, illetve kábelkiváltási munkákat.

Ami a NIF álláspontja szerint a legteljesebb rendben van így. Hiszen a pályázatból kizárt cégek nem áraik, hanem nem megfelelő ajánlataik miatt kerültek partvonalon kívülre.

Az ügyet ismerők szerint a Vegyépszer fellépése valójában nem több a közbeszerzési eljárásoknál immár előre betervezhető akadékoskodásnál. Kicsi az esélye annnak, hogy a KD végül elmarasztalja a NIF-et, amely betű szerint ragaszkodik a kiírás feltételeihez. Valószínűbbnek tartják, hogy a  testület végül szabad jelzést ad a Szentesi Vasútépítőknek.

Bennfentesek szerint ráadásul a Vegyépszernek valójában örülnie kellene, hogy nem kell valóra váltania mindazt, amit ajánlatában leírt. Vállalási ára ugyanis nem nyújt fedezetet a beruházás megvalósítására. Így a társaság feltehetőleg ráfizetne a Tárnok-Székesfehérvár-kalandra. A megbízás elnyerése legfeljebb arra lenne jó, hogy a megrendelések hiánya, és a finanszírozó bankok visszavonulása miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülő Vegyépszer az új szerződés révén átmenetileg pénzhez jusson - vélik. Így egyre halmozódó problémáival csak később kellene szembenéznie.

A Tárnok-Székesfehérvár vasútvonal átépítése egyelőre a KD kezében van. Döntésétől függ, hogy a NIF végül aláírhatja-e a győztesként kihirdetett vállalkozóval a szerződést. Ha igen, a csaknem 55 milliárd forintos fejlesztés feltehetően határidőre elkészül. Ha nem, a munkálatok a legjobb esetben is fél évet csúszhatnak. Ha pedig a KD döntése alapján a NIF kénytelen lesz új pályázatot kiírni, a beruházás előreláthatólag drágábban valósulhat meg a mostaninál. Az állami beruházónál legalábbis kiszámolták: az ajánlati biztosítékok kétszeres visszafizetése miatt az államháztartást legkevesebb kétmilliárd forint pluszkiadás terhelné.