Szerencsejáték lett a devizahitel
Újabb magyar bank szünetelteti a devizaalapú hitelezést. A Népszabadság információja szerint tegnap a Magyarországi Volksbank Zrt. is felfüggesztette a svájcifrank- és a dolláralapú hitelei értékesítését. (A hazai bankok közül elsőként hétfőn az MKB jelentette be, hogy szünetelteti a devizaalapú hitelezést, de várhatóan mások is követik majd a két pénzintézet példáját.) Értesülésünket Göbl Erik a Volksbank marketingosztályán megerősítette, ám a pénzintézet nem kívánta kommentálni a döntését. Szakértők szerint a felfüggesztés hátterében az állhat, hogy a jelenlegi helyzetben a bank nem kíván devizaforrásokat bevonni a nemzetközi piacról, de saját, euróban lévő forrásait továbbra is használja hitelkihelyezésre.
A bankok óvatossága persze érthető, hiszen a forint elmúlt hetekben tapasztalt drasztikus árfolyammozgása miatt az ügyfelek törlesztőrészlete jóval nagyobb lehet, mint amit annak idején az ügyintéző kiszámolt. Az elmúlt héten egyáltalán nem volt ritka, hogy a forint az euróval vagy a svájci frankkal szemben napon belül közel 10 százalékot vesztett értékéből, majd néhány órával később rég nem látott mértékben erősödött az árfolyam. Nem túlzás azt mondani, hogy a devizahitelesek számára hazárdjátékkal értek fel az elmúlt napok fejleményei. Ennek elsősorban az az oka, hogy bőven akadnak köztük olyanok, akik számára a napokban jön el a szerződésükben meghatározott fordulónap. Ez azért fontos, mert az ezen a napon rögzített árfolyamok alapján számolják ki a fizetendő, éppen aktuális törlesztőrészletet.
Egyik olvasónk bankja például fordulónapként minden hónap tizedikét jelölte meg. Ez pedig ezúttal péntekre esett, amikor is a forint/frank árfolyam bőven 170 forint fölött is volt. A hitelintézet nem is habozott, és a 173 forintos árfolyamon számolta el a hitelét. Ez azon túl, hogy több mint 10 ezer forintos költségnövekedést jelentett számára, azért is volt rendkívül szerencsétlen időpont, mert csütörtökön és hétfőn is jóval alacsonyabban, 162-164 forint közelében volt a forint/frank árfolyam.
Akinek ma devizaalapú hitele van, annak most aztán tényleg érdemes figyelnie, hogy milyen árfolyamon vette fel a kölcsönt, és a fordulónapon milyen árfolyam lesz érvényben.Ezeken változtatni ugyan már nem lehet, a mostani helyzeten csak korábban, valamivel több odafigyeléssel javíthatott volna az ügyfél. A fordulónappal összességében nem sokat lehet kezdeni, hiszen azt még két hete sem tudta volna senki megjósolni, hogy múlt héten pénteken vagy csütörtökön lesz-e jobb az árfolyam. Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy a bank által felajánlott árfolyam elég jó-e a hitelfelvételhez. Ha nem, akkor vissza kell utasítani a kölcsönszerződést, és egy olyan hitelintézetet keresni, amely kedvezőbb árfolyam mellett biztosít hitelt, vagy ha ilyen nincs, akkor később, az alkalmasabb pillanatban kell szerződést kötni. Ezt a bankok korábbi beszámolója szerint nagyon kevesen tették meg. Sokan - félretéve veszélyérzetüket - a vásárlás örömében bármit aláírnak, csak a törlesztőrészlet legyen az elképzelt szint alatt. Ami azután jön, már nem érdekes.
De végül is hogyan is néz ki a gyakorlat? Mi alapján határozza meg a bank az árfolyamokat? Az Erste Banknál szűkszavúan úgy tájékoztatták lapunkat, hogy a lakáshitelek esetében az a gyakorlat, hogy a kölcsön folyósításának napján érvényes banki árfolyamon határozzák meg a devizahitel forintösszegét. A forduló-nap pedig minden hónap 15-én vagy az azt követő munkanapon jön el, akkor szintén az érvényes banki árfolyamon váltják át a devizaalapú kölcsönök törlesztését forintra. Az OTP Banknál a devizaalapú ingatlanhitelek, valamint a szabad felhasználású jelzáloghitelek törlesztőrészletét minden hónap negyedikén kell megfizetni. A részlet mértékét az OTP előző napi, tehát ebben az esetben a harmadikai devizaeladási árfolyama alapján határozzák meg. A személyi kölcsön annyiban más, hogy a törlesztés napját az ügyfél határozhatja meg, ám ebben az esetben is az előző napi eladási árfolyam lesz az irányadó. Amennyiben a forint árfolyama napközben számottevő kilengéseket produkál (mint például az elmúlt napokban), az OTP ennek megfelelően időnként módosítja devizaeladási és -vételi árfolyamait. (Tegnap például háromszor, reggel hétkor, délután egykor és háromkor tett fel honlapjára friss árfolyamokat.) Ilyenkor a törlesztőrészlet meghatározásánál mindig az utolsó devizaeladási árfolyammal számol a bank.
Aki most vesz fel devizaalapú hitelt, az még jól is járhat, főleg akkor, ha a folyósítás napján magas az árfolyam - mondta lapunknak Rákos Tamás, a Credithill hitelközvetítő cég értékesítési igazgatója.
Ez esetben ugyanis a hitelösszeg kevesebb devizát jelent, tehát forinterősödés esetén az ügyfél duplán nyer. Aki viszont erős forint mellett, tehát alacsony árfolyamnál vesz fel hasonló hitelt, az hosszú távon egészen biztosan rosszul jár, ezért Rákos Tamás szerint erős forint esetén aki teheti, ne vegyen fel devizaalapú kölcsönt. A hitelközvetítő igazgatója nem számít a forint árfolyamának olyan hektikus ingadozására, mint amilyenre a múlt héten példa volt. Ha azonban mégis így történne, akkor érdemes magas árfolyamnál felvenni a hitelt. A referencia-árfolyamot a folyósítás napján érvényes ráta alapján állapítják meg.
Rákos Tamás szerint a jelen helyzetben érdemes a forintban fix devizaalapú hitelkonstrukciókat választani, amellyel elkerülhető a rövid idő alatt bekövetkező nagy árfolyamingadozás kockázata. Ez esetben ugyanis egy évben egyszer öszszesítik az árfolyamkülönbséget, s ekkor számlázzák ki az ügyfélnek. S mivel többnyire a napi árfolyamok átlagával számolnak, az év közbeni kilengések így rendszerint kiegyenlítik egymást. Az nem fordulhat elő, hogy pont egy magas árfolyam napján számolják ki a részletet, és így indokolatlanul nagyot bukik az ügyfél. Rákos Tamás szerint nem tapasztalták, hogy ügyfeleik bizalmatlanabbak lennének a devizaalapú hitelekkel szemben, de jóval többet kérdeznek, mint korábban.
Az első fél évben összesen mintegy 450 milliárd forint értékben több mint 71 ezer új lakáshitel-szerződést kötöttek a bankok. A hitelek száma 21 százalékkal, összege nyolc százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A lakáshitelek állománya ezzel június végére 3249 milliárd forintra nőtt.
Az állomány 52 százaléka már devizaalapú kölcsön volt, az új hiteleknek pedig a 90 százaléka.
