Oszlay András elemzési osztályvezető szerint el kell ismerni, hogy a minden külső tényező - leszámítva az orosz-ukrán válságot - a magyar gazdaság kezére játszik. Így például az Európai Központi Bank (EKB) márciusban elindított és jövő szeptemberig biztosan kitartó havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programja élénkíti az euróövezeti gazdaságokat, eközben jelentősen gyengül az euró a dollárhoz képest, ami viszont a Európa versenyképességét segíti. A harmadik tényező a tartósan alacsony energiaár, amelynek révén jelentősen nő a lakosság elkölthető jövedelme, ez új beruházásokhoz, a fogyasztás fellendüléséhez vezet. Ezek az egyszeri tényezők indokolják a prognózis 0,4 százalékpontos javítását.

Oszlay András szerint a hosszú távú kép nem javult annyit, hogy a 2016-os növekedés is hasonló dinamikájú maradjon, így azt 2,5 százalékon tartják. Szerencsés tényezők támogatják a gazdaságot, de 2016-ban az egyedi tényezők kiesnek, és az uniós támogatások lehívásán alapuló beruházási boom is lecseng. A beruházásoknál mért tavalyi 11,7 százalékos bővülés dinamikája rendesen csökken, az idén 2,4 százalékos plusz lehet ezen a területen.

A visszaeső beruházások helyét a belső fogyasztás veszi át: itt jelentős előrelépést hoz a reálbérek 3,5-4 százalékra tehető emelkedése, a foglalkoztatás további növekedése, illetve az, hogy a devizahitelek elszámolása eredményeként a lakossághoz kerülő százmilliárdok is elkölthetőek lesznek. Emellett az utóbbi évek elhalasztott vásárlásai is esedékessé válhatnak, ami szintén lökést adhat a fogyasztásnak és ezzel a GDP-nek. Igaz, amíg a magyar gazdaság teljesítménye elérte a 2008-as válságkor mért szintjét, ugyanez nem mondható el a fogyasztásról, itt még tíz százalékos elmaradást kell behozni.

Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője elmondta, hogy az imént említett tényezők már számszerűsíthetően megjelennek a statisztikákban, elég a kiskereskedelem erős évkezdetére, az autóvásárlások húsz százalékos növekedéséra, a lakásépítés lassú javulására, vagy az ipari termelés menetelésére gondolni. Megjegyezte, hogy a növekedés egészséges szerkezetben valósul meg, ehhez stabil gazdaságpolitika, feszes költségvetés, csökkenő államdósság párosul.

Kérdésünkre, hogy a gazdasági növekedésből mennyivel veszi ki a részét a utóbbi években kivéreztetett hazai bankszektor, Oszlay András azt mondta, hogy a vállalatoknál már látható a hitelezés élénkülése, a lakosság esetében az állomány azonban még sokáig csökken, igaz az új kihelyezések már emelkedő tendenciát mutatnak például a személyi kölcsönöknél és a lakáshiteleknél. Ami biztos, eltart egy ideig, míg helyreáll a rend és visszatér a bizalom bankrendszerben.