A szolgáltatások iránti kereslet bővülése lehet a legbiztatóbb hír, ami a tavalyi gazdasági növekedés részleteit kibontó friss KSH-jelentésben fellelhető. A múlt hónapban közölt előzetes adatokhoz képest ugyanis lényeges változás nem történt, vagyis 2013-ban 1,1 százalékkal bővült a hazai össztermék (GDP), főként a záró negyedév 2,7 százalékos kiugró teljesítményének köszönhetően.

A harmadik negyedévhez képest viszont 0,6-ről fél százalékra korrigálta adatát a KSH, amely megerősítette, hogy tavaly a hajtóerő az építőipar, a járműgyártás és a kiváló évet záró mezőgazdaság volt. A GDP 2013-ban folyó áron 29 114 milliárd forintot tett ki, azaz egy főre vetítve 2 millió 943 ezer forint volt.

Az adatok értékelésekor azonban érdemes tekintetbe venni, hogy a viszonyítási alap a recesszió miatt rendkívül alacsony volt. Mindamellett a fordulat megtörténtét tényként lehet rögzíteni, a bimbózó konjunktúra erőssége és főképp tartóssága viszont vita tárgyát képezi az elemzők körében.

Az ipar hozta a formáját M. Schmidt János

 

Ami a számokat illeti, a szolgáltatások az utóbbi három évben lefelé húzták a GDP-t, most viszont 0,1 százalékkal járultak hozzá a növekedéshez, szemben az iparral, amely az 1,1 százalékos többletteljesítményből semennyit sem vállalt magára, „csak” hozta a formáját. A szolgáltatások körében is szokásos kép rajzolódik ki: a különadókkal sújtott pénzügyi szektor mellett – a lakáspiac brutális visszaesése miatt – az ingatlanügyleteknél tartósult a visszaesés.

Figyelemre méltó –egyben a többi ágazatra és a jövőbeni kilátásokra nézve nem túl szerencsés –, hogy a növekedésből 0,9 százalékpont a mezőgazdaság javára írható, noha az ágazat a katasztrófa sújtotta 2012-es év után sem produkált kiemelkedőt, egy hosszú évek átlagában megszokottnak mondható idényen van túl. (De így is 22 százalékkal jobb a teljesítménye, mint 2012-ben).

Szintén bázishatások segítették tavaly a 2012-ben mélypontjára ért építőipart, amely elsősorban az uniós támogatások gyorsított lehívásának és elköltésének köszönhetően 0,2 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez.

Nemcsak a GDP termelői, hanem felhasználói oldalán is találunk érdekességeket. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint az állam túlterjeszkedésének tanúi lehetünk, a beruházások és a fogyasztás növekedése egyértelműen az erőltetett központi szerepvállalásnak, s nem a versenyszférának köszönhető.

Ez nem szerencsés szerkezet – mondta lapunknak az elemző – hiszen ideig-óráig még kitartanak az uniós források, szép növekedési adatokat lehet produkálni a mesterséges keresletélénkítéssel, ám azután, hogy ezek kifújtak, nem lép helyükre semmi.

A munkahelyteremtésben és a beruházásoknál az állami szerepvállalás kirívóan magas, 60 százalék körüli, újabb nagyobb autóipari vagy egyéb fejlesztés pedig egyelőre nincs a láthatáron. A számok arra mutatnak, hogy az állam kezdi kiszorítani a versenyszférát, s átvenni annak növekedésgeneráló feladatát, ami pedig hosszabb távon sok jóra nem vezet.

Ennek veszélyével az idén és jövőre is legalább kétszázalékos GDP-bővülést becsülő Török Zoltán szerint illene tisztában lenni az ország irányítóinak, hogy elkerülhessük a kellemetlen meglepetést.

A kormány tartja magát az idei kétszázalékos növekedési tervéhez, míg Balatoni András, az ING vezető elemzője már 2,5 százalékos bővülést valószínűsít. A növekedés hajtóereje szerinte a belső fogyasztás lesz, amely ezennel átveszi az export helyét. A mezőgazdaságtól érdemi pluszt már nem lehet várni, vélhetően elérte fejlődési lehetőségeinek határait.