A GKIeNET 2008 végén készített országosan reprezentatív, 2500 fő megkérdezésével történt felmérése szerint a digitálisan írástudók aránya a felnőtt lakosságra vonatkozóan 2008-ban 52 százalék volt, vagyis a magyar felnőtt lakosság több mint fele rendelkezik számítógép-felhasználói tapasztalattal. Rendszeres internet-használónak (legalább heti egy alkalommal internetezőnek) vallotta magát a 18 évesnél idősebb lakosság 40 százaléka, valamint számítógép-használónak további 14 százaléka. Az internetezők arányának növekedését a csak számítógépet használók arányának csökkenésével összevetve láthatjuk, hogy az utóbbi 2 évben az internetezők köre nem csak a számítógép-használók táborából bővült, hanem valószínűleg a digitálisan írástudatlanok csoportjából is csatlakoztak néhányan az „internetezők táborába" – áll a GKIeNET, a T-Home Jelentés az internetgazdaságról áprilisban közzétett kutatásában.

A gazdasági és társadalmi versenyképesség szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy a munkavállalók milyen arányban, illetve milyen mélységben képesek használni az infokommunikációs eszközöket. Az Európai Unió országaiban átlagosan a munkavállalók fele használ napi munkájához számítógépet; az arány 2007-ben Finnországban volt a legmagasabb (70 százalék), a legalacsonyabb pedig Romániában és Bulgáriában (20, valamint 25 százalék). Magyarország ebben a tekintetben a térség országainál kedvezőtlenebb helyzetben volt: a hazai munkavállalóknak csupán a 35 százaléka használt rendszeresen PC-t a mindennapi munkavégzés során.

A magyar internetezők egynegyede 2 évnél nem régebb óta internetezik, azaz új felhasználónak tekinthető, míg többségük (42 százalék) már 3-5 éve böngészi a világhálót. A hazai ADSL megjelenésével egy időben, azaz körülbelükl 6-7 éve az internethasználók 10 százalék, ennél régebben, a modemes érában pedig az internetezők ötöde kezdett el internetezni, azaz ők tekinthetők a legtapasztaltabb felhasználóknak, s egyben a leginkább nyitottnak az új technológiák iránt. Az internetezési szokások nem nyúlnak vissza sokkal régebbre a férfiak esetében, mint a nőknél: az internetező férfiak átlagosan 5,1 éve használják az internetet, míg a nők átlagosan 4,6 éve. Életkor szerint sincs határozott különbség az internetezés múltját illetően: az 50 évnél fiatalabb internetezők átlagosan 4,9 éve, az 50 év felettiek pedig 4,4 éve interneteznek.

Végzettség alapján élesebb elkülönülés tapasztalható. A felsőfokú végzettségűek átlagosan 6 éve interneteznek, az érettségivel rendelkezők átlagosan 4,6 éve, míg az érettségi nélküli középfokú végzettségűek átlagosan 3,7 éve használják a világhálót. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében 5,1 éves átlagértéket kapunk, e kiemelkedő érték oka, hogy utóbbi csoportban az internetezők több mint fele (53 százalék) fiatal (18-29 éves), 29 százaléka még nincs 20 éves - azaz vélhetően a középfokú végzettségük előtt állnak, és a technológia iránt fogékony fiatalok.

A legaktívabb kistérségek a közép-magyarországi régióból kerülnek ki, a fővárostól távolodva jellemzően csökkenő értékeket láthatunk. Ez alól csak a debreceni, a szegedi és a siófoki kistérség jelent kivételt. A települési adatokból az is látható, hogy Szentendre a leginkább e-aktív magyarországi település.