A svájci sajtó által nemes egyszerűséggel „Szent Oszi"-nak nevezett Oswald Grübelre hárul a feladat, hogy kivezesse a UBS bankot eddigi legmélyebb válságából. Különös pikantériája az ügynek, hogy Európa második legnagyobb bankjának irányításához éppen a helyi konkurens, a Crédit Suisse (CS) egykori első emberét szerezték meg. A 65 éves Grübel kinevezése hatalmas megkönnyebbülést váltott ki a részvényesek körében, a UBS papírjai rögvest 15 százalékot drágultak a zürichi tőzsdén, s magukkal húzták a 8 százalékot dráguló CS-t is.

Grübel azt a Marcel Rohnert váltja a vezérigazgatói poszton, akire az elmúlt másfél évben a válságmenedzselés hálátlan szerepe jutott, vagyis a Peter Wuffli által hátrahagyott veszteséghalmaz eltüntetése. Nem csekély összegről volt szó: az amerikai ingatlanpiacon igencsak aktív és nagy kockázatokat vállaló UBS a hitelválságon több mint 50 milliárd dollárt bukott - jobban mondva buktak a bank ügyfelei.

A világ legnagyobb privátvagyonkezelőjeként számontartott UBS imázsának az sem tett jót, hogy amerikai befektetési részlegét pénzmosással vádolták meg. A gyanú szerint többezer tengerentúli ügyfelüknek segítettek eltüntetni a pénzüket az adóhivatal szeme elől. A bank ellen vizsgálat indult, s ez is közrejátszott abban, hogy tavaly 87 milliárd dollárt vontak ki a feltétel nélküli diszkréciót kedvelő kliensek a bankból, amelynek részvényárfolyama másfél év alatt 85 százalékot veszített értékéből - írja a Bloomberg.

Alig egy hete a UBS belement a 780 millió dolláros bírság kifizetésébe és vállalta, hogy átadja  300 adócsalással vádolt amerikai ügyfelének adatait a nyomozó hatóságoknak. Utóbbiak az 52 ezres ügyféllistára lettek volna kíváncsiak, ám ha azt kiadták volna, azon nyomban összedőlt volna a titkos számlavezetésből évtizedek óta milliárdokat profitáló svájci bankrendszer. A CS-nél 37 évet lehúzó, s onnan 2007-ben nyugdíjba vonuló Grübel révén a két óriásbank most egységesen léphet fel a bankrendszert érő külső támadások ellen, ami különösen fontos a helvétek számára, hiszen e szektor termeli a GDP 9,2 százalékát,  mérlegfőösszege pedig a GDP több mint hétszeresét teszi ki.

Grübelt személyi kultusz övezi Svájcban, nevéhez eddig csak pozitív döntések kötődnek. A legemlékezetesebb a CS talpraállítása volt. A céget megszabadította „állatorvosi lovától", vagyis túladott a masszívan veszteséges Winterthur biztosítón, amelyet az AXA vásárolt meg. Mellékesen duplájára növelte a CS nyereséget.  Hírnevét a hitelválság sem koptatta meg, hiszen egyszerű külső szemlélőként követte az eseményeket. Eddig. Mostantól azonban a rendcsinálás feladata vár rá: elbocsátások, átszervezések, költséglefaragások, valamint a befektetők bizalmának visszaszerzése, ami különösen érzékeny kérdés.

Első lépésként a UBS befektetési és a vagyonkezelési egységét átvilágítják, ám az már biztos, hogy a magas kockázattal járó befektetéseket drasztikusan visszafogják, ezek okozták ugyanis a gigantikus veszteségek zömét. A cég egészétől 11 ezer dolgozót bocsátanak el, közülük kétezret a befektetési részlegtől, amelynek létszámát az év végére 15 ezer főre csökkentik. A UBS 79 ezer fős létszámmal kezdte az évet.

Oswald Grübel költségcsökkentési módszerei már a CS-nél is elismerést váltottak ki a pórnép körében. Ott például elrendelte, hogy a karácsonyi ünnepi ebédre a topmenedzserek sem költhetnek többet fejenként 85 dollárnál. Ezen persze nem lehet sok pénzt megfogni, de jól jelzi a mostantól élő új irányt.

Oswald Gruebel