Dicséretet és kritikát egyaránt kapott a magyar kormány a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), amely hétfőn vázolta fel, milyen gazdasági növekedési pályát lát a régió országaiban. A szervezet jóslata összecseng az Európai Bizottság múlt héten ismertetett tavaszi előrejelzésével, azzal a minimális eltéréssel, hogy Washingtonból 2,7, Brüsszelből pedig 2,8 százalékos idei GDP-bővülésre tartják képesnek a magyar gazdaságot. Jövőre 2,2, illetve 2,3 százalékos növekményt valószínűsítenek.

Suzukik sorakoznak az esztergomi gyártelepen. A magyar export márciusban először haladta meg a havi 8 milliárd eurót Kurucz Árpád / Archív

Fordul a kocka: amíg tavaly a 3,6 százalékos bővülésünkkel kiemelkedtünk a kelet-közép-európai régió országai közül, úgy a jövőben már ismét versenytársaink hátát bámulhatjuk: a magyar növekedés a 3 százalékos régiós átlag alatt marad. A növekedés motorjának számító export növekedése is lassul, bár sok panasz nem lehet az idénre várt 6,2 és a 2016-os 5,5 százalék láttán. A visszafogottabb exportteljesítmény pótlása házon belülről érkezik: a belső fogyasztás a tavalyi 1,6 százalékról mind az idén, mind jövőre 2,6 százalékkal erősödik.

Az adatokat ismertető Jörg Decressin budapesti tájékoztatóján elismerte az utóbbi évek fiskális szigorának és monetáris lazító politikájának eredményeit. Az IMF európai igazgatója szerint a jegybank számára a jelenlegi alacsony inflációs környezet lehetővé teszi a kamatcsökkentési ciklus folytatását. A magyar gazdaság megítélése kedvezőbbé vált az IMF szemében, de a szervezet több dologgal máig nincsen kibékülve: idetartozik a túlzott állami szerepvállalás, például a bankrendszerben, az energetikában. Az IMF szerint a kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint az Erste Bank között kötött februári megállapodás betartása, a különadók leépítése fontos ahhoz, hogy a hitelezés visszatérjen megszokott medrébe és segítse a fellendülést.

Ahogy teszi azt a rekordokat döntögető export. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint a magyar export márciusban kiugró, 13 százalékos mértékben nőtt, értéke most 8,3 milliárd euró volt. Az import tíz százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit, 7,3 milliárd eurós értéke szintén történelmi rekord. A kivitel eddig soha nem kezdődött nyolcas, a behozatal pedig hetes számmal. A külkereskedelmi többlet 929 millió eurós értéke is kimagasló, de ettől már mértek jobbat. Hogy valami rendkívüli készül, már az előzetes, éves szinten 9 százalékos növekményt felmutató márciusi ipari termelési adatból sejteni lehetett, de erre azért senki sem számított. Magyarázatot a részletek későbbi kibontásakor kaphatunk, csak annyi bizonyos, hogy a jó hírért szokás szerint a járműipar a felelős. Elemzők szerint a Suzukinál történt tavaszi modellváltásnak, a teljes kapacitásra történt visszatérésnek biztosan része volt a javulásban.