A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint Magyarország júniusban kikerül ugyan a túlzottdeficit-eljárás alól, de az ennek érdekében, az elmúlt években bevezetett tíz új adó akadályozza a gazdasági fejlődést. Meglátásuk szerint a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetése nem biztosít mozgásteret egy feltételezett választási költekezéshez, mivel az eljárás ebben az esetben akár már a választások előtt újraindulhat. Ezért az idei deficit, ha magasabb is lesz az EU által most prognosztizált 2,7 százaléknál, feltehetőleg nem, vagy nem sokkal haladja meg a GDP három százalékát.

A GKI változatlanul arra számít, hogy az idén a hazai termék (GDP) stagnálni fog. Az építőipar és a kiskereskedelem teljesítménye megegyezik a tavalyival, míg az ipari termelés egy százalékkal bővül, a beruházások ellenben két százalékkal csökkennek. A gazdaságkutató azzal számol, hogy az euró átlagos árfolyama az idén 295 forint lesz. Az államháztartás hiánya a tavalyi 607,5 milliárd forintról 850 milliárdra növekszik. A bruttó átlagkereset 2,2 százalékkal, míg a fogyasztói árindex 2,3 százalékkal emelkedik.

Az előrejelzés alapján az infláció és az alapkamat csökken, a költségvetés finanszírozási feltételei javulnak, de ez nagyrészt a nemzetközi pénzbőség következménye, a magyar gazdaság iránti politikai és befektetői bizalmatlanság tovább erősödik.

Az idei első negyedéves gazdasági adatok közül kiemelik, hogy a GDP 0,9 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, az ipari termelés volumene 3,1 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalomé 1,7 százalékkal maradt el a tavalyitól, a külkereskedelem pedig stagnált. Csak az építőipar növekedett, igaz kirívóan alacsony bázisról. A beruházások az idei első három hónapban az előző negyedévhez képest csaknem 4 százalékkal tovább csökkentek, s több mint 8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

A foglalkoztatás az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában mintegy egy százalékkal csökkent, a KSH lakossági felmérése szerint azonban egy százalékkal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya. A különbséget a kutatók szerint többek között a külföldi és a szürke munkavállalás terjedése magyarázhatja. A béremelés mértéke tavalyhoz képest érezhetően lassul, s a látványosan csökkenő infláció - valamint a gazdasági visszaesés - következtében jóval elmarad a minimálbér 5,4 százalékos dinamikájától is - állapítja meg a GKI.