Szédítő jövedelemkiesés lesz a kukoricatermelőknél
Aligha ez lesz a legjobb évük a kukoricatermelőknek – fejtegette Vancsura József, a Gabonatermeésztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az idei betakarítási munkák kapcsán, a Földművelésügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. A Betakarítási Koordinációs Bizottság adatai szerint ugyanis a tavaly 9,2 milliós terméssel szemben idén körülbelül 6 millió tonnát tudnak a termelők a tárolókba szállítani. Ezek alapján az kalkulálható, hogy az elmúlt évi teljesítményhez képest több mint 100 milliárd forintos kiesést lesznek kénytelenek elkönyvelni a termelők.
Czerván György, az agrártárca államtitkára kifejtette, hogy az idei volt a harmadik legmelegebb nyár 1901 óta, ami rendkívüli körülményeket jelentett a gazdák számára. Beszédes adat, hogy idén szeptember 11-ig 166 hektárra futott be kárbejelentés, amelynek a döntő részét az aszályra lehetett visszavezetni. Ezzel szemben az elmúlt évben összesen 26 ezer hektárra jelentettek le valamilyen kárt a gazdák.
Az eddig elvégzett betakarítási munkákkal kapcsolatban elmondta, hogy a kukorica termésterületének mintegy 5 százalékán végeztek az aratással. Ezek elsősorban a gyengébb földek voltak, s ezzel is magyarázható az igencsak alacsony, hektáronkénti 5,27 tonnás termésátlag. Tavaly az átlaghozam még meghaladta a 8 tonnát. Abban bíznak – jelezte az államtitkár –, hogy az átlaghozam azért még növekszik, így az össztermés meghaladja majd a 6 millió tonnát.
Ezzel a mennyiséggel is biztosítva lesz a hazai igény, hiszen takarmánycélra rendszerint 2,5 millió tonna megy el, míg az ipari felhasználás, többi között a bioetanol gyártásához 1,7 millió tonnányi a szükséglet. Szakmai körök szerint itthon az élelmiszeripari igények nem jelentősek, a termelés alig 1-2 százaléka, amelynek nincs érdemi hatása a piacra. - Nem vagyunk egy nagy kukoricafogyasztó nemzet, a kukorica az élelmiszeriparban, a takarmányozásban jelenik meg Magyarországon – magyarázták. Mindezek egyébként azt jelentik, hogy ha a kalkulációk megalapozottak lesznek, akkor 1,5-2 millió tonna kukorica maradhat exportra.
Czerván György megjegyezte, amennyiben az előrejelzések beigazolódnak, akkor az idei kukoricatermés 30 százalékkal marad el a tavalyitól, míg az elmúlt 5 év átlagát 13 százalékkal múlja alul.
Szavai szerint a másik aszály sújtotta növény a napraforgó esetében kicsit jobb a helyzet, miután ott az elmúlt évi 1,6 millió tonnás betakarított mennyiséghez képest 1,45 millió tonnára számítanak. Ehhez azért az hozzá tartozik, hogy a termésterület jóval kisebb, hiszen a kukoricát 1,1 millió hektáron, míg az olajosmagot 632 ezer hektáron vettettek. A termésátlag persze itt is jelentősen csökken az eddigi adatok alapján, miután most 2,4 tonnát regisztráltak hektáronként, míg az elmúlt évben az átlag 3 tonna volt.
A termelők helyzetét ráadásul csak rontja, hogy az árak sem kedvezően alakultak. Czerván György és Vancsura József is arról beszélt, hogy a kukorica és a napraforgómag tőzsdei jegyzései is jelentősen, 20 százalékkal estek csak augusztusban. Jelenleg például a kukoricáért 44400 forintot adnak. Vancsura József ehhez annyit tett hozzá, hogy a termelők szeretnék, ha 50000 tonna fölötti ár lenne, mert ez legalább részben ellensúlyozná a kieséseiket.
Erre azonban nem sok kilátás van, mert a globális piacon vélhetően egyensúly lesz, annak ellenére, hogy az Európai Unióban felejthető év az idei, így az árak aligha emelkednek. Ráadásul az olajárak is alacsonyak, annyira, hogy ezen szintek mellett a bioetanol termelés sem túl vonzó. Így alighanem ez sem húzza majd a piacot, ami pedig szomorú körülmény lehet a hazai gazdák számára.