Szedi áldozatait a hókatasztrófa: lefejezték az ÁAK-t
Bakó Attila és Horváth Róbert munkaviszonyának megszüntetését hivatalosan nem indokolták, de alighanem rossz úton jár, aki a két vezető kényszerű távozását csupán a használatarányos útdíjrendszer kormányzati sikernek kikiáltott hó eleji bevezetését kísérő botrányokkal hozza összefüggésbe. A kirúgások mögött lapunk értesülései szerint egy másik, sokkal nagyobb „siker”, a március 15-i „váratlan” havazás katasztrófavédelmi kezelése áll.
Még akkor is, ha a közutas körökben azt tartják, Bakó Attila munkaszerződésében már a dokumentum 2010-es aláírásakor szerepelhetett a „bűnbak” feladatköre. A Betonút Zrt.-től igazolt szakember irányítása alatt ugyanis az ÁAK-ra a kormányváltás idején nehéz feladatok vártak. Köztük a 3,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsiknak a megtett kilométerek alapján számlázó elektronikus útdíjrendszer kiépítése. Amivel a társaságot alaposan be is fürdették.
A kormány kétéves tétlenkedés után, tavaly szeptemberben adott szabad jelzést a 42 milliárd forint keretösszegű beruházás megvalósítását szolgáló közbeszerzés megindítására, a megvalósításra alig fél év maradt. A decemberi szerződéskötést a 2013. július 1-i szolgálatba állítás feltételeként kezelő sztrádaüzemeltető azonban januárban sem tudott leszerződni a győztes ajánlattevővel: a Getronics Magyarország Kft., alvállalkozói megzsarolására hivatkozva, visszalépett a projekttől.
Orbán Viktor miniszterelnök a költségvetést 2013-ban 75 milliárd, jövőre 150 milliárd forint bevétellel kecsegtető útdíjrendszer tenderének bukása miatt nem volt boldog. Úgy fogalmazott: „Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő.” Aztán bejelentette, hogy az új útdíjrendszert a kormány „saját hatáskörben” építi ki.
Ami a gyakorlatban azzal járt, hogy a feladat előkészítése a már leszerepelt ÁAK-tól a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt.-hez került. És bár a július 1-re nemzetbiztonsági védőernyő alatt kiépült, azóta is gyakorta hibásan számlázó, HU-GO névre keresztelt útdíjrendszer ellen berzenkedő közúti fuvarozók számára alighanem valamelyest elégtételt jelentene, Bakó Attila és munkatársa, Horváth Róbert valójában nem emiatt válhattak kegyvesztetté. Ha így lett volna, a vezérigazgató és stábja aligha remélhette volna a 2012-es eredmények után járó, a hírek szerint több millió forintos jutalmát az idén.
Az ÁAK-nál úgy tartják, a társaság két vezetője a március 15-i hókatasztrófába bukott bele. A Belügyminisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetői ugyanis nem vették jó néven, hogy magyarázkodniuk kellett a 36-48 órára a hó fogságába került autók és utasaik miatt. És bár a katasztrófavédelem fellépését Pintér Sándor belügyminiszter kiválóra értékelte, egyetlen percre sem felejtették el, hogy az ÁAK vezetése nem állt a helyzet magaslatán a havazás idején.
A társaság hóeltakarító gépeit is üzemeltető mérnökségek munkatársai legalábbis a nemzeti ünnep délelőttjén magukra maradtak. A katasztrófavédelmi gyakorlatokon máskor ünneplőben kávézó operatív irányító törzsük, élén a vezérigazgatóval és az üzemeltetési igazgatóval, állítólag elérhetetlen volt. A folyosói pletykák szerint külföldön ünnepeltek. Ez pedig azzal járt, hogy a hatalmas havazás éjjelén saját területükön szolgálatot teljesítő munkagépek, utasítás híján, félnapos késéssel indultak el az M1-es autópályán rekedt, valóban segítségre szoruló autósok mentésére. Méghozzá úgy, hogy erre sem az ÁAK operatív stáb adott utasítást, a mérnökségek munkatársai szerint központjukban osztályvezetőnél magasabb beosztású vezetőt nem tudtak telefonvégre kapni.
Bármi is az oka az ÁAK lefejezésének, a társaság új vezetőit egyelőre nem nevezték meg. A vezérigazgató és az üzemeltetési igazgató posztjának betöltéséről papírforma szerint az MFB-nek kell gondoskodnia.
