Az eddig megszokott gyakorlattól eltérően a költségvetési bizottság számos ellenzéki módosító indítványra rábólintott, amelyet az adócsomaghoz nyújtottak be. A részletes vitához összeállított bizottsági ajánlást nagyjából annak megfelelően „fogalmazták meg”, hogy a költségvetési bizottságban nincs, míg a gazdaságiban van MSZP többség. Előbbi testület ellenzéki képviselői igent mondtak például a cégautóadó visszavonására, Herényi Károly (MDF) javaslatára, miszerint jövőre 2,2 millió forintra nőjön a személyi jövedelemadóban a sávhatár, cserében 22 százalékra emelkedjen az áfa-kulcs, valamint, hogy 18 százalékra csökkenjen a ma 25 százalékos osztalékadó. Hasonló megítélés alá estek azok a javaslatok is, amelyek az adócsomag gazdaságfehérítő intézkedéseit szedték volna ki (500 ezer forintos bírság a számlát nem adó cég felelős vezetőjének, 250 ezer forint feletti készpénzfizetési tilalom, számlatartási kötelezettség az evásoknak).

Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a módosító indítványok parlamenti szavazásakor is hasonló eredményre lehetne számítani. A parlamenti matematika alapján ugyan akár az azonos forgatókönyv is adódhatna, a kérdés azonban még korántsem dőlt el. Horn Gábor, az MDF-es módosítókra is rábólintó liberálisok ügyvivője lapunknak úgy fogalmazott: alapvetően nem értenek egyet az áfa-emeléssel összekötött, kisebb adóterhet jelentő személyi jövedelemadó változtatással, de beszavazták a javaslatot, hogy még lehessen a témában további módosító indítványt benyújtani. A szükséges többség megszerzését Kékesi Tibor (MSZP) sem tartja lehetetlennek, de azt hozzátesz: a szocialisták nem értenek egyet például az áfa-kulcs emelésével, és nem kívánnak eltekinteni a gazdaság fehérítése érdekében tervezett szigorító lépésektől. A honatya hozzátette: az elvi lehetősége egyelőre annak is megvan, hogy a kormány ismét visszavonja az adócsomagot, ha úgy találja, a költségvetési tervben szereplő bevételeket veszélyeztetnék a módosító indítványok. (Ezt a tegnap kezdődött részletes vita lezárásáig teheti meg a kormány, utána már parlamenti többség kellene hozzá). Horn Gábor ennek kapcsán említette: az SZDSZ önálló adócsomagja ez esetben is megoldást jelenthetne.

Az MSZP által is támogatott módosító indítványok jelentősebb változást egyébként nem okoznának az adótervekben. Az országgyűlési és önkormányzati képviselők számára fizetett költségátalányok utáni 15 százalékos adóval például egyetértenek a frakciók, igaz, ennek a 18 százalékos (vagyis a személyi jövedelemadóéval megegyező kulcsú) változatát már leszavazták. A közhasznú társaságok kötelező átalakulásával kapcsolatos adózási problémákat rendezi az egyik támogatott javaslat, a regisztrációs adó visszatérítését teszi lehetővé egy másik indítvány azoknak a magánszemélyeknek, akik itt veszik meg az autót, de nem Magyarországon helyezik forgalomba.

A bizottságok a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott, valójában újabb átdolgozást jelentő módosító indítványt is megtárgyalta. Az ajánlás szerint költségvetési bizottság igent mondott a második alkalommal átírt, közel 700 milliárdos kiadáscsökkentést tartalmazó tervre.