2013. január–júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 228 400 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 600, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 220 700 forintot kerestek.

A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 500 forint volt a hét hónap átlagában, de keresetük folyamatosan apad: az áprilisi 79,3 ezer forintról már 76,5 ezer forintra csökkent, miközben számuk 139 ezerről 148 ezerre nőtt júliusra. Júniushoz képest egyébként négyezerrel kevesebb embernek jutott közmunka-lehetőség – derül ki a KSH adataiból.

Az idei év első hét hónapjának átlagát tekintve nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 600 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 600, a szellemi foglalkozásúaké 198 300) forint volt, 4,6 százalékkal magasabb az előző évinél.

A versenyszférában a nettó keresetek 5,1, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 4,8, a nonprofit szervezeteknél 3,2 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. A 240 900 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,3 százalékkal volt magasabb a 2012. január–júliusinál.

A nemzetgazdasági tárcának a KSH-adatok közlése után három perccel kiadott közleménye szerint „töretlen a reálbérek emelkedése a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően”. Utalnak ara, hogy az idei a harmadik olyan év 2010-zel kezdődően, amikor az előző évhez képest reálértéken többet érnek a keresetek nemzetgazdasági szinten.

Sőt, a családi kedvezmény kilátásba helyezett kiszélesítése várhatóan tovább erősíti ezt a folyamatot 2014-ben, különösen a közepes és az átlagosnál alacsonyabb keresettel rendelkező, gyermeket nevelő munkavállalók körében – teszik hozzá, nem megfeledkezve a rezsicsökkentéssel leszorított infláció reálbérnövelő szerepéről.