Százmilliárdot fog az állam a mobilokon

Szent a béke a mobilszolgáltatókkal, igaz, ez elég sokba került: egy perbe, némi fenyegetésbe, majd egy komolyabb zsebbe nyúlásba. A választási kampány előtt mindenesetre százmilliárd befolyik a büdzsébe, ami nem kis teljesítmény.

Lényegében teljeskörű frekvenciaharmonizációt dolgoztak ki a mobilcégek és médiahatóság képviselői, ennek keretében egy igencsak busás összeggel gazdagodik a büdzsé: százmilliárd forintot fizet a három mobilcég azért, hogy 2022-ig meghosszabbították az összes olyan frekvenciát, amin ma szolgáltatnak.

A harmonizáció keretében sikerült megállapodni azon sávok sorsáról is, amelyeket a 2012-es tenderen nyertek a hármak, de amelyeket a tender végeredményét jogerősen megsemmisítő bírósági döntés következtében elvileg vissza kellett volna adniuk, az azokért fizetett 31 milliárd forint állami visszatérítése mellett. Ez kiemelten fontos ügy volt, mert bár a cégek különböző mértékben vették használatba a sávokat, mindhárom vállalat a szélessávú lefedettségének növelését tudja elérni ezekkel. 

Most ezek is biztosan 2022-ig a mobilcégeknél maradnak, ám mivel eredetileg 15 évet fizettek ki a tenderben, az állam időarányosan visszafizeti a tavaly kifizetett frekvenciadíj egy jelentős részét. 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Magyar Telekom Nyrt., a Vodafone Magyarország Zrt. és Telenor Magyarország Zrt. képviselői ma írták alá a költségvetést több mint 100 milliárd forintnyi bevételhez juttató, szerződést, amely tartalmazza mindazon szerződésmódosításokat, amelyek garanciát nyújt(hat)nak a mobilpiac biztonságos és fenntartható növekedésére, egyúttal kiszámítható kereteket biztosítanak további iparági befektetések ösztönzéséhez is.

Emlékezetes: nyár elején mág a Vodafone perrel fenyegette a távközlési szabályozót, azért, mert az nem az állam és a cég között hatályos szerződésnek megfelelően kívánt bánni azokkal a frekvenciákkal - pontosabban azok egy részével, melyek a 900-as sávokat jelentik - amelyen a Vodafone ma is szolgáltat. Az NMHH elnökhelyettese akkor azt jelentette be, hogy nem hosszabbítják meg hét és fél évvel a Vodafone jogosultságát, hanem pályáztatni kívánják a sávokat. Annak ellenére, hogy a szerződések világosan kimondták: mivel korábban a versenytársaknak is hosszabbítottak, a Vodafone esetében is így kellett volna eljárni. A Vodafone nem csak fenyegetett, perelt is. 

Mindeközben a másik két cég sem ülhetett a babérjain, mert jól látszott a kormányzati-szabályozói törekvés, mely szerint a lejáró frekvenciákat pályáztatni kívánják. Ami egyfelől bizonytalan állapotot jelentett a cégeknél, hiszen nem lehettek biztosak abban, hogy a piacon maradhatnak-e és milyen feltételekkel, másfelől komoly kockázatot jelentettek áz államnak is, mivel ezek a cégek több ezer embernek adnak közvetlenül munkát, a beszállítóikkal együtt ez több tízezres szám. S hogy a dologban legyen még egy csavar: mindeközben röppentek fel iparági pletykák arról, hogy a sikertelenül zárult állami projektet követően az állam valamilyen részesedésvásárlással beszállna a mobilpiacra. 

Hogy ki mennyit fizetett, azt a cégek és a hatóság egyelőre nem tette közzé, de a Magyar Telekom a tőzsdei befektetőknek szóló közleményében közölte, hogy összesen 38 milliárd forintot fizetett, viszont visszakapott négymilliárdot a tavaly nyert sávok rövidebb hasznosíthatósága miatt, s a további években 3,4 milliárd forinttal csökkennek a frekvenciahasználati díjak, amit évente kell megfizetni. Ha egy kicsit matekozunk, akkor a használati díjak csökkentésével a Telekom kilenc év alatt a most befizetett pénzének durván kilencven százalékát visszakapja (nominális értelemben, az inflációval nem számolva).

Ugyanakkor, azt is tudni kell, hogy ezek a díjak Magyarországon európai összevetésben igen magasak voltak eddig, ezzel a csökkentéssel értük el azt az állapotot, hogy az EU-s átlag szintjéra állt be a magyar használati díj. 

A korábbi hatósági szerződések alapján a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone frekvenciahasználati jogosultsága az 1800 MHz-es frekvenciasávban 2014. október 7-ig állt volna fenn, míg a 900 MHz-es sávot a Vodafone 2014. október 8-ig, a Telenor és a Magyar Telekom pedig 2016. május 4-ig használhatta volna. Az aláírt megállapodások értelmében a 900 és 1800 megahertzes sávok szerződései egységesen 2022. április 7-ig, illetve 8-ig lesznek érvényben. A mostani megállapodás nem rendelkezett a 2100 megahertzes 3G sávokról. 

Kiderült viszont, hogy még idén megpályáztatják a 4G sávokat, azon 800 megahertzes frekvenciákat, melyek a digitális átállással válnak elérhetővé. Eredetileg ezt az értékesítést az EU-s vállalásaink szerint idén be kellett volna fejezni, de kaptunk könnyítést, ennek megfelelően elég kiírni a pályázatokat. MEg fogják újra pályáztatni a negyedik szolgáltató indulását lehetővé tévő blokkokat is, mert a hatóság eltökélt a piacélénkítésben. 

A frekvenciahasználati jogok meghosszabbítása és a lejárati időpontok harmonizálása a közlemény szerint minden korábbinál kiszámíthatóbb és átláthatóbb kereteket biztosít a hazai mobilpiac fejlődéséhez. Az NMHH számára fontos cél volt az is, hogy a stratégiai jelentőségű megállapodásokkal újabb lendületet adjon a mobil szélessávú szolgáltatások lefedettség- és kapacitásbővítésének és ezáltal a piaci versenynek. 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.