Korlátozott lesz a magyar gazdasági növekedés, az viszont mindenképpen biztató, hogy a gazdaságban kedvező folyamatok indultak el, és egyre több szektor talál magára – mondta Suppan Gergely, a Takerékbank senior elemzője a pénzintézet negyedéves prognózisának ismertetésekor. Az idén 0,7, jövőre pedig 1,7 százalékos lehet a GDP bővülése, azaz a kánaán még meglehetősen távol van. A növekedés szerkezetét az elemző kedvezőnek nevezte, noha az ideálistól még ez is messze esik.

Európában minden téren bekövetkezett a növekedési fordulat, igaz, a kilábalás az egyes országokban eltérő sebességű lesz. A nagy euróövezeti gazdaságokban rendeződik a helyzet, a franciák már kijöttek a recesszióból, és a negyedik negyedévben az olaszok és spanyolok is elmondhatják majd ezt magukról. A német gazdaság pedig egyenletesen teljesít, húzza magával nemcsak az euróövezetet, de az unió egészét is.

A gazdasági folyamatok várható alakulását leíró üzleti bizalmi indexek is konjunktúrát jeleznek. S ha az euróövezet hajtómotorjának, Németországnak fut a szekere, abból az utánfutóként mögé kapcsolt Magyarország is profitál. Ahogy haladunk előre az időben, úgy lesz egyre kisebb a költségvetési kiigazítási kényszer az unió tagállamaiban, s ha kiegyensúlyozottá válnak a folyamatok, akkor a régióban is egységesebb lesz a növekedési ütem.

"Nem ellenszélben, hanem hátszélben haladhat a magyar gazdaság" – mondta Suppan Gergely. Az egyes szektorokra rátérve az elemző első helyen az ipart emelte ki, amely tavalyi 1,7 százalékos visszaesése után immár ismét megbízhatóan húz. Erre utal a júliusban mért 2,5 százalékos éves szintű termelésbővülés, ami még nem is tartalmazza az évi százötvenezer darabos kapacitású győri Audi-üzem adatait.

Bár a termelés a Rába partján hivatalosan júniusban indult, az a kecskeméti Mercedes példáján is látszik, hogy a teljes kapacitás eléréséhez jó egy évre van szükség. No meg megrendelésekre, de ebből a szempontból a német autógyártók nem panaszkodhatnak.

A mezőgazdaság a tavalyi katasztrofális év után csak jobban teljesíthet, ez be is igazolódott, hiszen a második negyedévben 17,2 százalékos volt az agrárium pluszteljesítménye az egy évvel korábbihoz képest. Suppan szerint az első hat hónapban minden ideálisan alakult, a búza és a többi kalászos gabona termésátlaga messze meghaladta a 2012-est, búzából például 26 százalékkal többet takarítottak be.

Az év közepén azonban ismét eljött az aszály, és emiatt a korábban 8 millió tonnásra becsült idei kukoricatermés jó esetben is 5,8-6 millió tonnásra zsugorodhatott. A magyar agrárium szempontjából a kukoricának mint takarmánynövénynek az állattartás révén sokkal nagyobb jelentősége van, így ha itt kiesik a termés, az nagyobb hatást vált ki, mint ha a búzánál történne ugyanez.

Akárhogy is lesz, jövőre az ideinél rosszabb év nem jöhet. Ezt a Takarékbank elemzői azzal is magyarázzák, hogy a sertésállomány háromról hatmillióra történő növelését tervező kormányzati stratégia megvalósulási szakaszába lép, és az állattartási kedvet a kedvezményes húsáfa tervezett bevezetése is fokozhatja. Erre nagyberuházások is épülnek, itt Suppan Gergely a Bonafarm hatalmas, ötvenmilliárd forintosra tervezett vágóhídi és más termelési és feldolgozói beruházását hozta fel példaként.

A szolgáltatásoknál is pozitív változások körvonalazódnak: a kiskereskedelem profitálni fog az év végére a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérrendezése miatti átlagosan akár hat százalékot is elérő reálbérnövekedésből. Az üzletek forgalma az idén fél, jövőre 1,6 százalékkal bővülhet ennek eredményeként. A pénzügyi szolgáltatásoknál is megállhat a visszaesés, ebben a jegybanki 750+2000 milliárd forintos gazdaságélénkítő hitelprogram is nagy szerephez jut. A szállítás és a raktározás pedig az ipari termeléssel párhuzamosan növekszik.

A beruházásoknál az állami és uniós forrásokból fedezett infrastruktúraépítések viszik továbbra is a prímet. Az elemzők kedvező jelként értékelik, hogy a második negyedévben megtört a hazai beruházások volumenében hét éve tapasztalt folyamatos visszaesés. Fontosnak tartják azt is, hogy a hitelkiváltások után a kis- és középvállalkozások minél több pénzt fordítsanak a jegybanki forrásokból finanszírozott program e célra frissen rendelkezésre bocsátott 1800 milliárd forintos új hitelkeretéből. Mindamellett a 2,5 százalékos kamattal nyújtott hitelnek a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása egyelőre nem mérhető.

Mint ahogy az sem mutatható ki, mennyire szándékozik a kormány elengedni a gyeplőt a választásokhoz közeledve. Oszlay András, a Takarékbank vezető elemzője szerint azóta látszanak erre mutató jelek, hogy Magyarország ellen hivatalosan is megszüntették a 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást. Kérdés, a kormány mennyire tud és mennyire akar nemet mondani a költségvetés fellazítására vonatkozó igényekre.

Az idei, 2,7 százalékos GDP-arányos hiánycél már nem is látszik annyira fontosnak, a kormány illetékesei ma már három százalék alatt tartott deficitről beszélnek, ami a valóságban 2,9 százalékos hiánycélt is lehetővé tesz. Hivatalosan ugyan az idei célt még nem módosították, de az már különféle kombinációkra adhat okot, hogy a jövő évi költségvetést 2,9 százalékos hiánnyal tervezik. Itt a mellélövés esélye igen nagy.

Az minden szempontból nagyon rosszul venné ki magát, ha átlendülne a deficit a 3 százalékon, és Máltához hasonlóan minket is visszaültetnének az EU szégyenpadjára. A Takarékbanknál ezért nem is vonják kétségbe a kormány elkötelezettségét a hiánycél 3 százalék alatt tartása mellett, de figyelmeztetnek arra, hogy ez a mai folyamatok alapján nem kivitelezhető. Oszlay András kérdésünkre 50-100 milliárd forintos kiigazítási kényszert említett, legalább ennyi kell ahhoz, hogy a hiányt az uniós tűréshatár alá lehessen "gyömöszölni".

Ennek okaként egyrészt a decemberre egy százalék alá süllyedő inflációt említette, ami az áfabevételek megkurtítását okozza, másrészt a választási ígéretek között egyik befutóként vélelmezett húsáfacsökkentést. A jegybanki hitelprogram is sokmilliárdos veszteséget jelent az MNB számára, amit szintén a költségvetésből kell majd pótolni. Tízmilliárdokban mérhető különbséget okozhat az is, hogy a kormány 1,9 százalékosra, azaz a mindenkinél magasabb szintre helyezi a 2014-es GDP-növekedést.

Emlékezetes, hogy eddig a kiemelten fontos makromutatónak számító növekedési adatot mindahányszor túllőtte a kormányzati prognózis. Félő, ez most sem lesz másként. Ahogy a jövő évre 2,8 százalékosra várt inflációs adatot sem tudják sokan mire vélni. A Takarékbanknál 1,7 százalékosra becsülik a jövő évi inflációt azzal, hogy jövőre már nem is várnak további rezsicsökkentéseket. A költségvetési tervezésnél 2013-ra 5,2 százalékos inflációval számoltak, ennek megfelelően emelték januárban a nyugdíjakat.

Ehhez képest már most látszik, hogy az infláció nemhogy az áprilisi konvergenciaprogramban szereplő 3,1 százalékot, de a két százalékot is alig éri majd el. Azt már mi jegyezzük meg, hogy a kormány számára a túltervezett infláció egyetlen hatalmas előnye, hogy a nyugdíjasok a gazdaság által normálisan kitermelhetőnél magasabb nyugdíjemelésben részesülhetnek, ami választások előtt nem elhanyagolható szempont. Az is húzós kérdés, hogy a tavaly 5,4 százalékkal 98 ezer forintra emelt minimálbért az idén mennyivel szándékoznak megtoldani.

Arról pedig, hogy a kormány honnan szándékozik előteremteni a hiány tartásához szükséges, akár a százmilliárdot is elérő összeget, nem lehet tudni. Bár többször is határozottan deklarálták, hogy adóemelés nem lesz, erre azért nem sokan mernének mérget venni.