Bődületes mértékű energiatartozásokra lehetne következtetni Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter két szocialista politikus írásbeli kérdésére adott, a parlament honlapján fellelhető írásbeli válaszából. Ám szakértők szerint a megjelent számok megtévesztőek, a valóságot akár egy nagyságrenddel is eltúlozhatják.

A dokumentum szintén úgy fogalmaz, hogy az összesített értékeket megjelenítő oszlop tartalmaz bizonyos – meg nem jelölt – mértékű halmozódást. A Magyar Energia Hivatal adatszolgáltatása alapján készített dokumentum ennek megfelelően – hívják fel a figyelmet – tájékoztató jellegű.

A Mesterházy Attila szocialista pártelnök és Józsa István MSZP-képviselő kérdésére közölt adatok szerint az 5,4 millió áramfogyasztóból 1,7 milliónak – az összes fogyasztó harmadának – lehetne lejárt számlatartozása. (Közülük szinte mindenki a lakossági körbe tartozik.)

1-30 napos áramtartozás közel 900 ezer fogyasztóra mondható el, ami a teljes szám 16 százaléka. Ez az állomány 17,5 milliárd forint. 31-90 napig az összes fogyasztó 5, 91-180 napig 2,6, 181-360 napig 2,5, 360 napon túl 5,3 százaléka nem fizeti a villanyszámlát. Ez rendre 7, 4, 6, illetve 12 milliárd forint.

A gázt az első hónapban 438 ezren nem fizetik ki, ami 12 százalék és 25 milliárd forint. 31-90 napig 6,6 százalék húzza összesen 18 milliárd törlesztését. Három hónapon túl lecsökken az arány és a tartozási mérték is – utóbbi mintegy 6-6 milliárdra. Egy év után viszont az arány ismét 5 százalék, a kintlévőség pedig 14 milliárd fölé ugrik.

Noha távhővel kevesebben, összesen 644 ezren fűtenek, az első hónapban nem fizetők aránya itt a legnagyobb. Ez számításunk szerint 24 százalék, ami 5 milliárdos kifizetetetlen számlát jelent. Három hónapig és azontúl mintegy 2-3 százalék marad adós 3 milliárddal. Egy éven túl viszont a tartozás 5 százalékra és 10 milliárdra ugrik.

Az anyag összesítése szerint 3 millió energiafogyasztó 143 milliárd forinttal tartozik.

Szakértők szerint a közölt a számadatok a miniszter által említett átfedések miatt a valós helyzetnél akár egy nagyságrenddel aggasztóbb képet is festhetnek.

Erre utal, hogy a fogyasztásból kikapcsolt lakossági fogyasztók száma áram esetén 37 ezer, a gáznál 102 ezer, a távhőnél pedig mindössze 2,3 ezer. Ebbe beletartoznak a nem használt lakások is, melyeknél maguk a tulajdonosok kérték a lekapcsolást, a távhő esetén pedig jellemzően csak a melegvíz-ellátást függesztik fel.

Ugyanakkor a tavaly bevezetett új szabályok szerint 60 napon túl szinte minden lakossági fogyasztónál kikapcsolják a szolgáltatást. (Kis százalékuk esetében a határidő 90 nap.) A miniszter által közreadott adatsorok alapján milliók tartoznának ebbe a körbe, amiből az következne, hogy ma minden harmadik-ötödik lakás sötét és fűtetlen a kifizetetlen számlák miatt. Ez pedig nyilvánvalóan nem igaz. Az adatok megbízhatatlanságára utal az is, hogy míg több az áram-, mint a gázfogyasztó, a táblázat szerint messze legtöbb fogyasztót a gázszektorban kapcsolnak ki.

Szintén nem tisztázott, hogy az 1-30 napos kategóriába beletartoznak a számlájukat a 8 napos határidőn belül fizetők is, vagy sem. Feltehetőleg nem, ugyanakkor az egyik cég szerint ők azt is itt tartják nyilván, aki még a fizetési határidőn belül van.

Az – azóta megszűnt – Magyar Gázipari Egyesülés tavaly év elején 64 ezer kikapcsolt gázfogyasztót tartott nyilván. 2010 nyarán 30 milliárdra, az év végén 22-24 milliárdra tették az összesített tartozásokat.

Talán valós következtetések is levonhatóak lennének a miniszteri válaszból, ha az egy korábbi időpont hasonló szempont szerint rendezett adatait is tartalmazná. Egy időpillanat bemutatásával az ellenzéki kérdés – vagyis hogy miként alakult a díjhátralékosok aránya – nem tekinthető megválaszoltnak.

Részletek iránti tudakozódásunkra az adatok forrásaként feltüntetett Magyar Energia Hivataltól – szokás szerint – nem reagáltak.