Utóbbi részint azzal magyarázható, hogy a háborús konfliktus miatt Ukrajnán keresztül nem érdemes vetőmagot szállítani Oroszországba. S ha valaki megpróbálkozna ezzel, azt a magyar elektronikus útdíj késztetheti tervei átértékelésére. Az e-útdíj és az ehhez kapcsolódó bonyolult adminisztrációs kötelezettség, az elektronikus fuvarkövetés januári bevezetése tonnánként három-négy euróval drágítja meg a magyar vetőmagot, erősen gyengítve a hazai cégek versenyképességét.

A magyar mintakollekció ezerötszáz vetőmagfajtát számlál Szabó Bernadett

Az említettek miatt az emelkedő terhek áthárítása a megrendelőre nem járható út, a szakmai szövetség próbált ugyan kedvezményeket kijárni az útdíj ügyében, ám merev elutasításba ütközött – magyarázta Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke, egy napokban tartott sajtóbeszélgetésen. A probléma súlyának érzékeltetésére az elnök számokkal szolgált: Magyarország 90 ezer tonnát, vagyis az ágazat éves teljesítményének 35 százalékát exportálja. Ráadásul mindkét, egymással konfliktusba keveredett állam meghatározó piaca a hazai kivitelnek, hiszen Oroszország a harmadik, míg Ukrajna a negyedik legnagyobb partnerünk.

Ez azt is jelenti, hogyha a keleti kiszállítások jelentősen csökkennek, akkor sürgősen új piacokat kell találni a nyakunkon maradó tételeknek, vagy a meglévő, legnagyobb vetőmagvásárló államokkal – Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia – kell erősítenünk a kereskedelmi kapcsolatainkat. A hazai vetőmagtermelés egyébként impozáns számokat mutat fel, a honi agrárágazaton belül szinte egyedüliként tudta megtartani érdemi súlyát a világpiacon. Magyarország ugyanis Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile után a világ hatodik legnagyobb vetőmagexportőre.

A szaporítóterület nagysága az elmúlt években ráadásul folyamatosan növekedett, 2012-ben összesen 114 ezer hektár volt a magtermesztést szolgáló földek nagysága, míg az elmúlt évre ez 138 ezer hektárra nőtt. (A hazai szabályozás szerint minősített vetőmagot, csak folyamatosan szemlézett területekről lehet begyűjteni.) Az üzletág éves árbevétele a szövetség számai szerint meghaladja a százmilliárd forintot, míg a vetőmagok előállításán 2300 főállású, és közel hatvanezer idénymunkás dolgozik nyolcszáz vállalkozás égisze alatt.

Utóbbiak 585 milliárdos összbevételének hatoda származik közvetlenül a vetőmagtermesztésből. Az éves összesített árbevétel több mint fele egyébként a hibrid növények – kukorica, repce, napraforgó – értékesítéséből származik. Az ágazat jelenleg mintegy száz különböző fajból csaknem ezerötszáz fajta vetőmagot állít elő. Polgár Gábor, a szövetség ügyvezető igazgatója a hamis vetőmag használatának veszélyeire figyelmeztetett. Egy gazdálkodót évekre tönkre tud tenni a hamis vetőmag, ezért a szövetség kampányt indít ez ellen.