A döntést bejelentő sajtótájékoztatóján Simor András kérdésünkre elmondta, hogy nem esett szó gazdaságélénkítési kérdésekről az Orbán Viktor miniszterelnökkel és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel folytatott pénteki megbeszélésükön, melyen a szerdai EU-csúcsról adott tájékoztatást a kormányfő. A globális gazdasági folyamatok és azok magyarországi vonatkozásai voltak terítéken. A jegybanktörvény módosításai sem kerültek szóba. A jegybankelnök szerint a kormány megteheti, hogy az Európai Központi Bank (EKB) által kifogásolt, az MNB függetlenségét megkérdőjelező pontokat nem veszi figyelembe, ezután Brüsszelé lesz a döntés joga, hogy az ügyben a bírósághoz fordul-e, vagy sem.

Az EKB minden egyes törvénymódosítás előtt közzéteszi a véleményét, ennek egy jelentős részét nem vette figyelembe a kormány – mondta Simor. Ide tartozik a monetáris tanács két taggal való kibővítése és a harmadik alelnök kinevezése, a hatáskörök rendezése, továbbá a jegybanki vezetők ciklus közben végrehajtott fizetéscsökkentése.

Az elnök nem kommentálta azokat a felvetéseket, hogy a jegybanktörvény Brüsszel igényeinek megfelelő módosításával automatikusan megkezdődhetnek-e a hiteltárgyalások az IMF-fel. illetve azt, hogy a valutaalap újabb törvénymódosításokhoz köti-e a tárgyalások megkezdését. Az viszont kétségtelen, hogy mind az EU, mind az IMF –mint hitelező – megfogalmazhat olyan elvárásokat, amelyek garantálják, hogy viszontlátja a kölcsönadott pénzt. Naivitás azt hinni, hogy a tárgyalások megkezdése egyben azok gyors lezárásával párosul – vélekedett Simor András.

Mindenesetre a kormány, az MNB, az Európai Bizottság, az EKB és az IMF képviselői alkotta ötoldalú szakmai bizottság tudomása szerint már nem ülésezik, a felek álláspontjai tiszták és egyértelműek. Magyarországnak szüksége van az EU/IMF-hitelmegállapodásra – szögezte le Simor, hozzátéve, hogy a megállapodás negyedéves csúszása a magyar állampapírok magasabb hozamából fakadóan 75-100 milliárd forintba kerül. A költségoldal tehát ismert, az viszont nem becsülhető meg, hogy mekkora hasznot hoz, ha a tárgyalásokon esetleg kedvezőbb feltételeket tud elérni a kormány.

Az ország finanszírozása nincs veszélyben, kellő deviza- és forinttartalékkal rendelkezünk, az igazi kérdés inkább az, hogy milyen áron újítjuk meg az adósságunkat.