A bankrendszer öt év alatt több százmilliárd forintos áldozatvállalásra hajlandó a devizahitelesek gondjainak megoldása érdekében, ha a kormánynak átadott javaslatról egy csomagban sikerül megállapodni – mondta Gyuris Dániel a Bankszektor 2011. konferencián. Az összeget újságírói kérdésre sem kívánta pontosítani a Magyar Bankszövetség alelnöke.

Gyuris Dániel jelezte, hogy a megállapodás kialakításában részt vesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is. A bankok mellett pedig sürgetik az állami oldal kötelezettségvállalását is. A hazai pénzügyi közvetítőrendszer tagjai egymással és a kormányzattal folyamatosan egyeztetnek, ám emellett szinte folyamatos az egyeztetés az Európai Unió illetékes szerveivel is a hazai pénzügyi rendszert érintő kérdésekben – tette hozzá.

A csomag három elemet tartalmaz: a 90 napon túli törlesztési hátralékban lévő, valamint a fizetőképes adósok  helyzetének kezelése, illetve a bankadó kérdése. Gyuris Dániel a megállapodás részének tekinti azt is, hogy az elfogadott megoldások mellett, helyett legalább két évig ne kerüljön napirendre egyéb javaslat.

Előadásában az Otthonvédelmi Akcióterv végtörlesztési fejezetét szakmailag védhetetlennek nevezte a Bankszövetség alelnöke. Hozzátette azt is, hogy a GDP motorjai közül csak az export működik igazán, a fogyasztás és a hitelbővülés nem, ezért is súlyosbítja a helyzetet a végtörlesztés.

A szakember szerint az elmúlt három évben felgyorsult a pénzügyi közvetítőrendszer újraszabályozása, amely "finoman szólva" kiszámíthatatlanná tette a hitelezést, rendkívül nehézzé tette, hogy a bankok hosszú távon tudjanak tervezni. Voltak ugyanakkor fontos, előremutató lépések, mint például a banki magatartási kódex, vagy a felelős hitelezésről szóló jogszabály.

A Bankszövetség alelnöke szerint igen kedvező hatása lehet a pozitív adóslista létrejöttének, amely a Központi Hitelinformációs Rendszerben bekövetkezett novemberi szabályozóváltás eredménye. Ez várhatóan a hitelezés újraindulásában, a kockázati felárak csökkenésében, azaz alacsonyabb kamatokban jelenik meg. Az átlátható árazás, a kamatmaximumok jogszabályi megjelenését is fontosnak nevezte Gyuris Dániel, de hozzátette azt is, hogy a forinthitelek árazásában a bankszektor már eddig is alkalmazta a referenciakamatokhoz kötődő árazást.

Az otthonvédelmi akcióterv jelenlegi helyzetéről szólva Gyuris elmondta, hogy az állami kamattámogatás januártól életbe léphet, s szerinte képes lesz arra, hogy a másodlagos ingatlanpiaci árakat megtartsa. Gyuris szerint két-három éven túli támogatott hitelt csak tíz százalék alatti szinten lehet majd nyújtani.

A Nemzeti Eszközkezelő (NET) szakmailag szintén helyeselhető elveken működik majd – vélekedett a szakember, megemlítve, hogy Brüsszellel kemény vitát folytatott erről a kérdésről – sikerrel – a kormányzat. Az a kritériumrendszer, amelyet meghatároztak, ugyanakkor jóval több érdekeltnek lesz elérhető, mint az az ötezer szerződés, amelyet a NET egyelőre fel tud vállalni – Gyuris szerint akár 25 ezer korábbi hiteles számára csak a NET jelenthet megoldást.