A készpénzhasználat utal a szürkegazdaságra

A Visa Europe szerint a honi GDP 24 százalékát teszi ki az a készpénzes forgalom, ami rejtve marad az állam elől. A jegybank szimulációja szerint így a GDP 2-3 százalékára rúgó adóbevétel esik ki.

Összesen 22 milliárd euró, a magyar GDP 24 százaléka marad rejtve az állam elől – állapította meg a Visa Europe megbízásából készített száznál több országot vizsgáló kutatása.

Bernadett Szabó 2009.09.22. Digitális  
taxi, személyszállító, kártyás fizetés, hitelkártyás fizetés, hitelkártya, bankkártya, bank kártya, kártyás fizető terminál, autóban, kereskedelem, szolgáltatás
Bernadett Szabó 2009.09.22. Digitális taxi, személyszállító, kártyás fizetés, hitelkártyás fizetés, hitelkártya, bankkártya, bank kártya, kártyás fizető terminál, autóban, kereskedelem, szolgáltatás

(Fontos megkülönböztetni a szürke gazdaságot a feketétől: a különbség, hogy a szürke bevételek forrása nem törvényellenes tevékenységből származnak, ám rejtve maradnak a hatóságok számára.)

Ebből kiderül: a szürkegazdaság szintje nálunk az európai átlagnál magasabb. A térségben viszont a középmezőnybe tartozunk: Romániában 29, Lengyelországban 26 százalék, míg Szlovákiában 17 százalékos a rejtett gazdaság aránya. Becslések szerint Európában a szürke vagy rejtett gazdaság 2100 milliárd euró értékű, ami az európai gazdaság 20 százaléka.

A legkevésbé Svájcban és Ausztriában rejtik el a jövedelmeiket az állam fürkész tekintete elől: itt a GDP nyolc százaléka a szürkegazdaság aránya. Kelet-Közép Európa országaiban 30 százalék fölé rúg a rejtett gazdaság részesedése.

Ennek jellemzően két megjelenési formája van: a be nem jelentett munka és az adóelkerülés.

Jaczek Krawczynski, a kutatást levezénylő A.T. Kerney menedzsmenttanácsadó cég kutatója hangsúlyozta: a rejtett gazdaság fő mozgatórugója a túl bonyolult adórendszer, illetve az állami szervekbe vetett bizalom hiánya. Ez különösen érezhető a kelet-közép európai volt kommunista országokban, ahol az állami iránti bizalmatlanság történelmi hagyománynak mondható.

A rejtett gazdaság fő jellemzője a fokozott készpénzhasználat. Azokban az országokban, ahol a legkisebb az elektronikus fizetési módok aránya – Bulgária, Románia vagy a balti kisállamok –, a legnagyobb a szürkegazdaság aránya.

A kutatás szerint a szürkegazdaság csökkentésének legeredményesebb eszköze a készpénzfizetés visszaszorítása, illetve az elektronikus fizetési módok támogatása. Az A.T. Kerney modellje szerint az elektronikus fizetés 5 százalékos növekedése a szürkegazdaság 2-3 százalékos csökkenésével jár.

Ferenczi Barnabás, Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértője elmondta: nálunk magas – 8 százalékos - a készpénzállomány GDP-hez vett aránya. Norvégiában, Dániában, Svédországban, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban ez 4 százalék alatti.

Az MNB adatsora azt mutatja, hogy tizenöt év alatt a hazai gazdaság növekedésével együtt nőtt a lakossági készpénzállomány aránya. Ez azt mutatja, hogy a probléma magától nem fog megoldódni.

„Az államnak magán kell kezdeni a változást” - fogalmaz Ferenczi Barnabás. A fő probléma, hogy az állami szektor aránya igen nagy, így az állami fizetések 30, a nyugdíj 50, míg sárgacsekk-forgalom 10 százaléka készpénzes. Ezzel az állam is fenntartja a rendszert.

Az MNB elemzése szerint a GDP mintegy 2-3 százalékát kivető adóbevételt bukik az ország a készpénzforgalom, így a szürkegazdaság magas szintje miatt. Az MNB szimulációja szerint, ha a norvégot elérné az elektronikus fizetések szintje, azaz harmaddal nagyobb lenne a elektronikus fizetés aránya, úgy évi 100 milliárdot spórolnánk meg az olcsóbb fizetési rendszerrel. Így akár évi 500 millárdos adóbevételt lehetne elérni, amivel könnyebb és olcsóbb hitelezés alakulhatna ki.

A szürkegazdaság egyéb közvetett problémát is okoz: a készpénzes gazdaság erőssége miatt lelassul, illetve drágábbá válik a hitelkihelyezés. A vállalkozások sokkal nehezebben tudnak tőkét bevonni a gazdaságba.

„A készpénzfelhasználás erőssége nem szociális kérdés” - mondta Ferenczi, amit azzal támasztott alá, hogy a hazai készpénzállomány 55 százaléka 10 és húszezres. Elsősorban tehát a közép- és felső vagyoni osztályra jellemző a magasabb készpénzhasználat.

Az elektronikus fizetési módok erősítéséhez kapcsolódó egyik javaslat, hogy bizonyos összeghatárok felett kötelezővé tegyék az elektronikus fizetést.

Bod Péter Ákos közgazdász ennek kapcsán a változtatás fokozatosságára figyelmeztetett. A magyar társadalom kettészakadt, jelentős részét nem éri el ez a modern technika. Így az elektronikus fizetési mód túl gyors elterjesztésével egy viszonylag széles réteg kiszorulna ebből a lehetőségből. Így egyelőre az is kérdés, hogy hogyan lehet Közép-Európában százezreket felkészíteni eme technikák használatára.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.