Az átállás első szakaszában több mint 33 ezer új típusú kasszát szállított le a hódmezővásárhelyi Micra-Metripond, amely tegnap megnyitotta az ország első kiskereskedelmi oktatási központját.A lengyel Comp-csoporthoz tartozó cég a létesítményben a viszonteladóinak és a szervizpartnereinek szervez továbbképzéseket annak érdekében, hogy a gépek üzemeltetése a jelenleginél flottabb lehessen.

A kereskedők ugyanis panaszkodnak: szerintük túl gyakran áll le az adatok fogadása a NAV oldalán, túl sűrűn érkeznek szoftverfrissítések a már üzemelő gépekre, amelyek egyrészt akadályozzák a gépek használatát abban a pár percben, másrészt arra utalnak, hogy a rendszerben még sok a technológiai bizonytalanság.

Ami nem csoda: az éles üzemben jönnek elő a rendszer hibái, s mivel kritikus fontosságú infrastruktúráról van szó, a folyamatos módosítás különösen fontos. – Ezen nem kell csodálkozni, hiszen kevesen tudják, de az ország egyik legnagyobb informatikai rendszeréről van szó, amelynek 144 ezer végpontja van, s folyamatosan 0–24 óráig működik – kommentálta lapunknak Novák Zoltán, a Micra ügyvezetője.

Krzysztof Urbanowicz, a Comp-csoport igazgatótanácsának tagja kiemelte, hogy csoportszinten elérték a 30 százalékos piaci részesedést. A piac legnagyobb szereplője még az ECR-Trade, az LA Pénztárgép és Montel.

Zbigniew Stanasiuk, a Lengyel Telekommunikációs Ipari Kamara alelnöke felhívta a figyelmet: Lengyelországban a minőségi oktatás biztosítása a kamara legfontosabb feladata. – Nálunk a pénztárgépes iparág felismerte, hogy ha a cégek nem fognak össze egymással, és nem dolgozzák ki annak a háttértámogatásnak a struktúráját, amellyel működtetni lehet a fiskális termékek, vagyis az adóügyi bizonylatot kezelő készülék rendszerét, az a piac minden szereplőjét hátrányosan érinti – tette hozzá.

Ezt az összefogást sürgette idehaza Novák Zoltán ügyvezető is. A Micra-Metripond kezdeményezésére a közeljövőben megalakul egy olyan szövetség, amelynek az a célja, hogy javítsa a piac és a kormányzat közötti kommunikációt, és hogy szakmai támogatással, illetve tapasztalatokkal járuljon hozzá a jövőbeni rendelet előkészítéshez és rendeletalkotáshoz – mondta.

Mindez azért különösen aktuális, mert egyre több hír érkezik arról, hogy a szolgáltatószektor szereplőit is bevonják az online bizonylatra kötelezettek körébe.

Ha a kiskereskedelemben és a szolgáltatásban drasztikusan nő a nyugtaadás aránya, akkor a mögöttes nagykereskedelemben és a termelésben is rá lesznek kényszerülve a számlaadásra és a kéz alatti értékesítés mellőzésére a piaci szereplők – mondják a pénztárgépesek azt alátámasztandó: miként lehet, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által eredetileg becsült kilencvenmilliárd forintnál sokkal több pénzt kaszáljon a költségvetés az online bekötésből.