Lezárta a Szajol-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalszakasz átépítésének előkészületeit a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. Az ötös számú páneurópai közlekedési korridor alternatív útirányának számító fejlesztés részeként korszerűsíti a vasúti pályát Szajol és Püspökladány között. Az építkezés a tervek szerint 2011-ben kezdődik - tájékoztatta lapunkat az állami beruházó cég.

A NIF-nél úgy számolnak: a Püspökladányt Szajollal összekötő vonalszakasz kivitelezőjének kiválasztására hamarosan lezárul a közbeszerzési eljárás, az eredményhirdetésre május végén kerülhet sor. A beruházás szerződését előreláthatólag az eredményhirdetés után húsz nappal írják majd alá. Ez azért fontos, mert a kivitelezési munkálatok a szerződéskötés után indulhatnak meg, a folyamatos vágányzárat igénylő építési feladatokba azonban az építők csak 2012 tavasza után vágnak bele.

A beruházás célja a vasúti szolgáltatás színvonalának emelése, az eljutási idő csökkentése, valamint a biztonságos, környezetbarát közlekedési lehetőség megteremtésével a térség fejlődésének elősegítése. A felújítás befejeztével az érintett szakaszon az egységes vonatbefolyásolási rendszer, az ETCS2 kiépítésével óránként 160 kilométeres sebességgel is közlekedhetnek a szerelvények.

A korszerűsítési munkálatok a tervek szerint három projekt keretében valósulnak meg. Az első keretében Szajol és Kisújszállás között korszerűsítik a pályát. Ezzel párhuzamosan, pár hónappal eltolva a második projekt részeként a Kisújszállás és Püspökladány közötti szakasz felújítása is megkezdődik. A harmadik projekt során új, korszerű biztosítóberendezést építenek ki a felújított pályaszakaszokon. Ezek mellett a fejlesztés része lesz a Szajol-Püspökladány vonalszakasz fejlesztéséhez kapcsolódó lebonyolító mérnöki tevékenység ellátása is.

A Szajol-Kisújszállás és a Kisújszállás-Püspökladány vonalszakaszokon 2015. október elejére várható a pályaépítés befejezése. A teljes, mintegy 70 kilométer hosszú Szajol-Püspökladány vonalszakaszon a biztosítóberendezés telepítése is várhatóan 2015 őszén fejeződik be.

A Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként megvalósuló beruházást az EU Kohéziós Alapja a költségek 85 százalékával támogatja. A magyar önrész így 15 százalékos lesz.