Százezer család járhat rosszul a jegybankcsata miatt
A kormány azonban egy újabb tengelyakasztással máris veszélybe sodorta a nehezen elért eredményeket: az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői pénteken idő előtt távoztak Magyarországról, a hírek szerint elsősorban az új jegybanktörvény, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét csorbító tervezete miatt. A devizahitelesek megmentésében azonban fontos szerepet szánnak az MNB-nek, de szükség lehet az IMF-hitelre is, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a kapcsolat a kabinet és a jegybank között, ahogyan az sem, lesz-e megállapodás a valutaalappal, és ha igen, mikor.
A legnehezebb helyzetben lévő, hitelüket legalább kilencven napja nem törlesztő adósokat úgy mentenék meg, hogy kölcsönüket forintra váltják, a tartozás negyedét a bankok elengedik, az állam pedig kamattámogatással segíti azokat, akik megfelelnek az egyéb feltételeknek. A devizakölcsönök lezárásához, forintra konvertálásához az elképzelések szerint az MNB biztosítana forrást: erre részben azért van szükség, mert a folyamat viszonylag gyors (jövő május közepéig be is fejeznék a bankok), az így koncentráltan megjelenő devizakereslet azonban a forint gyengülésével járna, ha az ehhez szükséges eszközöket (frank, euró, japán jen) a piacról kell beszerezniük a pénzintézeteknek.
Becslések szerint a mintegy 150 ezer érintett lakáshiteles hetven százaléka felel meg a kritériumoknak (a hitelből vásárolt ingatlan forgalmi értéke annak idején nem haladta meg a 20 millió forintot, és az adós idén szeptember vége előtt már lényegében fizetésképtelen volt), ami becslések szerint azt jelenti, hogy mintegy egymilliárd euró devizaforrásra van szükségük a bankoknak.
Csakhogy az MNB csütörtöki közleményében jelezte, hogy a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésén túl, jelesül a hitelek forintra váltásához csak akkor hajlandó további összegekkel csökkenteni a devizatartalékokat, ha a kormány „hivatalos és határozott ígéretet tesz” annak visszapótlására. Ennek egyik lehetséges forrása a tárgyalás előtt álló IMF–EU-hitelkeret lehet – emlékeztetett a jegybank. Az ország devizatartaléka az októberi 1,8 milliárd után novemberben újabb 1,2 milliárd euróval csökkent, s a hónap végén 35,7 milliárd volt. Ebben szerepe volt a devizahitelek végtörlesztésének is: az MNB – az árfolyam védelme miatt – euróra váltja a bankok forintjait, s ez az említett két hónapban összesen félmilliárd euróval csökkentette a devizatartalékot, és még több mint ennyire volt már elfogadott ajánlata a jegybanknak. Ha ez utóbbiakat is lehívják a bankok, akkor a végtörlesztés már 1,2 milliárd euróval apasztja a devizatartalékot, de ez a szám decemberben és januárban (amikor a folyamat lezárul) akár a duplájára is nőhet.
A kormánnyal kötött megállapodás kidolgozásban részt vevő egyik – neve mellőzését kérő – bankár lapunknak a jegybank döntését úgy kommentálta, hogy az elsősorban az MNB és a kormány közötti feszült viszonnyal magyarázható. A szakember szerint a devizatartalékok szintje még így is magas maradna, különösen hogy jövő április–májusra, amikor a bankok a hiteleket forintra váltanák, már elméletileg meg kell hogy legyen az új IMF-megállapodás, amely a tartalékok mellett további védelmet jelent. A bankár szerint az MNB-nek azt kellene mérlegelnie, hogy a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából melyik jelent nagyobb kockázatot, a tartalékok csökkenése vagy a nem teljesítő ügyfelek magas száma.
Maguknak az érintett adósoknak egyelőre nem kell semmit tenniük. A tervek szerint a bankok még januárban mindenkivel felveszik a kapcsolatot, s elmagyarázzák a program részleteit. Az ügyfelek ekkor dönthetik el, hogy csatlakoznak-e, illetve március közepéig kell nyilatkozniuk arról, hogy azért nem teljesítik rendben a havi részleteket, mert fizetőképességük jelentősen, igazolhatóan romlott. Szigorú megkötések azonban nem lesznek, elég, ha valaki azért nem tud fizetni, mert a forint árfolyama miatt a törlesztője megugrott, miközben a fizetése nem vagy alig változott. A tartozások negyedének elengedése önmagában is csökkenti majd a törlesztőrészletet, de igazán jól azok járnak, akik kamattámogatást is igénybe tudnak venni. Erre azon ingatlanok után lesznek jogosultak, amelyeknél a szerződéskori futamidő nem haladta meg Budapesten a 20 millió, vidéken a 15 millió forintot. A szintén a bankon keresztül igényelhető kamattámogatással együtt a hitel havi részlete nagyjából arra a szintre csökken, mint a szerződés megkötésekor volt. Az adósoknak azonban eztán még inkább figyelniük kell arra, hogy pontosan törlesszenek: aki nem fizet, hatvan nap után kikerül a programból, s csak a végrehajtás marad.
Javaslatcsomag a bankoktól
A megállapodás részeként a bankszövetség vállalta, hogy január végéig összeállít egy növekedést segítő javaslatcsomagot. A kormány megígérte, hogy amennyivel a bankok növelik a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott, valamint az uniós támogatással megvalósuló beruházásokhoz biztosított hitelek, illetve a lakáscélú kölcsönök állományát, annyival csökkenthetik a bankadó alapját. Az utóbbi időben a külföldi anyabankok a bizonytalan jogi és gazdasági környezet, a veszteségek miatt szabad forrásaikat inkább máshol helyezték ki. Bankárvélemény szerint ha azt látják, hogy megéri Magyarországon befektetni, akkor nagyobb mértékben járulnak majd hozzá a növekedéshez.
Enyhítik a kamatterhet
Azok az adósok, akik még nehezen, de fizetni tudják hitelüket, a már nyár óta élő árfolyamgát egy kedvezőbb feltételű, meghosszabbított futamidejű változatát vehetik igénybe. A havi törlesztőrészletet frankalapú kölcsönnél továbbra is 180, az eurónál 250, míg a japán jennél 2,5 forinton számítják ki, a kedvezményes és a valós árfolyam közötti különbözet pedig ugyanúgy egy gyűjtőszámlára kerül, mint eddig. A kamatrész azonban nem az ügyfelet terheli, ezt ugyanis a bank és az állam fele-fele arányban átvállalja. Az árfolyamvédelmet a jövő év végéig lehet kezdeményezni, és a részleteket ezzel a módszerrel 2016 végéig lehet csökkenteni. A gyűjtőszámlán felhalmozódott tartozást a hitel hátralévő futamideje alatt szétosztva kell visszafizetni. Idén a jelenlegi feltételek szerint nagyjából négyezren éltek az árfolyamgát lehetőségével, az ő szerződéseik automatikusan átalakulnak az új szabályok szerint, így nem éri őket hátrány azokkal szemben, akik csak jövőre csatlakoznak a rendszerhez.
Bővítik az eszközkezelőt
A megállapodás részeként a kormány vállalta, hogy az eddig tervezett ötezerrel szemben 2014 végéig 25 ezer lakás megvásárlásához biztosít forrást a Nemzeti Eszközkezelőnek. Azoknak jelenthet ez megoldást, akik más lehetőséggel már nem tudnak élni. A szabályozás annyiban enyhül, hogy a jelenlegi kettővel szemben az is az eszközkezelőhöz fordulhat, aki egy gyermeket nevel. A segítséget az a devizahiteles igényelheti, aki vagy a vele egy háztartásban élő házas-, illetve élettársa szociálisan rászorulónak minősül.
További szűkítést jelent, hogy az állami segítséget azok kérhetik, akik jelzáloghitelüket 2010 előtt vették fel, a kölcsön összege nem haladta meg a lakás forgalmi értékének nyolcvan százalékát (államilag támogatott hitelnél a száz százalékát), az ingatlan ára pedig akkor nem haladta meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15 millió, míg a kisebb településeken a tízmillió forintot. Az érintett ingatlanon kívül az adósnak nem lehet sem másik ingatlana, sem haszonélvezeti joga.
