Véha Antal beszámolt arról, hogy a Szegedi Biológiai Kutató Intézet, a Gabonakutató és az SZTE közösen keresi a megoldást,  számos új fajta fejlesztésében vesznek részt. Rámutatott:  Magyarország kifejezetten búzatermelésre alkalmas terület a  talajadottságok és az éghajlat alapján. Most az a feladat, hogy   a  terület megmaradjon, meg kell győzni a gazdákat a búzatermesztés  fontosságáról. A jó terméknek már könnyű jó piacot találni -  jegyezte meg a szakember.

Véha Antal szerint rendkívüli jelentőségű a Pannon-gabona  program, amelyet a hazai kutatók indítottak az Magyar Tudományos  Akadémiával közösen, és amely a búzatermesztési hagyományok  felelevenítését tűzte ki célul. A program az Alföldön termelt magyar  búzára épít, amely a rendkívül jó keménységi értékekkel és  magbelső-struktúrával rendelkezik, jó tésztaminőséget eredményez.  Bár a mennyiségi versenyt Európában nem tudja felvenni, a minőségben  jelentős fölénnyel rendelkezik.

A szegedi konferencia az Élelmezési Világnaphoz kapcsolódó  tanácskozássorozat egyik állomása volt. A főkonferencia október  16-án tartották Budapesten, a Magyar Élelmiszertudományi és  Technológiai Egyesület szervezésében. Keszthelyen az állati termékek  és azok feldolgozása volt a fókuszban, Debrecenben az  agrárgazdálkodás, Szegeden pedig az élelmezés során a növényi  ágazat, a gabonatermékek kerültek a középpontba.

A konferencián jelen volt az ENSZ Élelmezésügyi  Világszervezetének regionális képviselője, Maria Kadlecikova is, aki  elmondta: jelenleg a világon több mint egy milliárd ember  éhezik. A folyamatot meg lehet állítani megfelelő anyagi  ráfordítással, ami azonnali 83 milliárd dollár mezőgazdasági  befektetést jelentene.

Maria Kadlecikova szólt arról, hogy a szegény országokban jó  infrastruktúrát kell kiépíteni, olyan intézményhálózatot, amely a   partnere lehet a külföldi segítőknek. Támogatásra van szükségük a jó  minőségű vetőmag alkalmazásához, és az öntözés kialakítása is nagyon  fontos. Az utolsó nagy probléma pedig az élelmiszerláncolatban a  raktározás, a megtermelt élelmiszer ugyanis sok esetben tönkremegy,  mert nem tudják szakszerűen tárolni. Későbbi feladat lesz majd, hogy  a szegényebb országokban megtermelt árut a megfelelő  élelmiszerbiztonsági előírások mellett a piacra kell engedni az  Európai Unióban - részletezte Maria Kadlecikova.