Szántón nő a GDP
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az idei második negyedévben fél százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok viszont mindössze 0,1 százalékos gyarapodást mutatnak éves összevetésben. Utóbbi azt jelenti, hogy a tavalyival azonos feltételek mellett, például ugyanannyi munkanappal számolva lényegében stagnált volna a gazdaság teljesítménye.
Nem biztató a hazai gazdaság teljesítménye akkor sem, ha az egyes területek, iparágak adatait nézzük. Az enyhe növekedés – vagy a kiigazított adatok alapján a stagnálás – lényegében a mezőgazdaságnak köszönhető. Az agrárium 17,2 százalékkal gyarapodott tavalyhoz képest, ám a 2012-es, a tavaszi jégverések, majd a nyári aszály okozta gyatra teljesítményhez képest az idei növekedés is csak viszonylagos.
Jelentősebb mértékben, 6,9 százalékkal nőtt még az építőipar teljesítménye is, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt növekedett. Csakhogy az építőipar 2007 óta zsugorodott, vagyis bőven volt már mihez képest emelkedni, ráadásul a szektor teljesítményéhez nagyban hozzájárultak a júniusi árvízzel kapcsolatos munkálatok, gátépítések is.
A tavalyi alacsony bázishoz képest gyarapodó mezőgazdasággal és az építőiparral szemben az ipar hozzáadott értéke 0,8 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 0,6 százalékkal csökkent 2012 azonos időszakához képest. A feldolgozóiparon belül a jelentősebb iparágak közül a gyógyszergyártás területén volt a legnagyobb a visszaesés, elsősorban a külpiaci kereslet erőteljes csökkenése következtében. Az elmúlt negyedévekhez hasonlóan jelentős termelésbővülés volt a járműgyártás terén, melynek hajtóereje kizárólag az exportértékesítés volt.
Míg a kormány számára elsődleges fontosságú ipar csökkent, addig a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,9 százalékkal csökkent. Az alacsony bázis ellenére pedig a szállítás, raktározás ág teljesítménye 0,4 százalékkal zsugorodott. Emelkedett viszont 1,1 százalékkal az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke.
A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,1 százalékkal mérséklődött, melyben szerepet játszott, hogy mind a vállalati, mind a lakossági hitelállomány tovább csökkent. A lakosság esetében már növekedtek az új hitelkihelyezések, azonban ez a növekedés még nem tudta ellensúlyozni az állományok csökkenését. Emellett visszaesett a biztosítóknál regisztrált szerződések száma is.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása az idei második negyedévében 0,3 százalékkal növekedett éves összevetésben. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A háztartások fogyasztási kiadásán belül nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, a szabadidő és kultúra, valamint az élelmiszerek esetén nőtt a volumen, míg a lakásszolgáltatások és az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) esetében enyhén, az egyéb szolgáltatások esetén erőteljesebben csökkent.
A kisebb súlyú kiadási csoportok közül a ruházat és lábbeli esetén volumennövekedést mért a KSH. A magyarok külföldi fogyasztása kismértékben csökkent, míg a külföldiek magyarországi fogyasztása nőtt. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,9 százalékkal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 0,6 százalékkal meghaladta a korábbi szintet. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,4 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron továbbra is magas, 655 milliárd forint aktívum keletkezett, javuló cserearányok mellett. Bár mind az export, mind az import emelkedett, az import jóval nagyobb mértékben (három, illetve 4,7 százalék). Az áruforgalom kivitele három, a behozatal 4,9 százalékkal bővült. A gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek exportja és importja közel azonos ütemben bővült. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek külkereskedelmi forgalma csökkent, az export az importnál nagyobb mértékben.
Az energiahordozók importvolumene nőtt a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának köszönhetően, a természetes és mesterséges gáz behozatala az egy évvel korábbi szinthez közeli. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja három százalékkal, míg az importja 3,7 százalékkal növekedett.
A gazdasági növekedés törékenységét jól mutatja, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint az idei második negyedévben a GDP mindössze 0,1 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest. Az építőipar hozzáadott értéke 1,9 százalékkal növekedett. Az ipar teljesítménye 0,6 százalékkal, míg a szolgáltatásoké 0,1 százalékkal nőtt. A háztartások fogyasztási kiadása 0,4 százalékkal emelkedett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,4 százalékkal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,2 százalékkal, míg a végső fogyasztás 0,5 százalékkal haladta meg az előző negyedévi szintet. Az export 2,1 százalékkal, míg az import 2,7 százalékkal növekedett.
A hazai GDP növekedését az uniós gazdasági környezet sem segíti. Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió tagországainak együttes bruttó hazai terméke a második negyedévben 0,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A csökkenésben számottevő szerepet játszik a dél-európai országok recessziója. Az EU-tagállamok közül Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is növekedett a GDP volumenindexe.
Többet költünk a boltban
A KSH szerdán publikálta a kiskereskedelmi forgalom júliusi adatait is. Az első, gyorsbecslés szerint 1,2 százalékkal nőtt a forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben és a nem élelmiszer-kiskereskedelemben egy százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,9 százalékkal nőtt az értékesítés.
