Bármilyen fontos kérdések ezek, kevéssé konkrétak a rájuk adható válaszok – derült ki a Magyar Adományozói Fórum ötödik konferenciáján, amelyen kisebb-nagyobb cégek, civil és nonprofit szervezetek képviselői egyaránt nagy számban képviseltették magukat.

Példák sora igazolta, hogy a céges programok az adományozás, a gyűjtés és az önkéntes munka felől mindinkább a képességfejlesztés és a tudásátadás felé mozdulnak el. A „haszon” bizonyos értelemben azonnal látszik, s nemcsak a felkaroltak oldalán, hanem a munkatársak körében is, akiknek a lelkesedését csak fokozza, ha azt tapasztalják: közreműködésük sokat lendít mások életén. Általában nő bennük a cég iránti lojalitás, nemegyszer maguk sürgetik az újabb akciók megszervezését. És kár lenne tagadni: igen jót tesz a vállalatok presztízsének is a rendszeres és eredményes társadalmi támogatás, ha az széles körben ismertté válik.

A MAF egyik idei díjazottja a Syngenta Kft. – az Élelmiszer-lavina program nehéz sorsú emberek ezrein segít Láng Péter / Népszabadság

Létezik egy módszer, amely objektív eszközökkel igyekszik mérhetővé tenni a társadalmi támogatások üzleti eredményeit. A részleteket a konferencián Mike Tuffrey, a jelenleg legelismertebb módszertant jegyző London Benchmarking Group (LBG) képviselője ismertette. (A szakmai tömörülés, amely 1994-ben privatizált brit cégekből jött létre, időközben háromszáz multinacionális cégből álló, globális szervezetté nőtte ki magát.) A keretrendszer az anyagi, időbeni és természetbeni támogatások ráfordításaiból indul ki, amelyek között olyanok is vannak, amelyeket üzleti megfontolás mozgat – pl. egyetemi tanszékek támogatása, szakemberképzésben való részvétel –, vagy valamilyen, mindkét fél számára előnyös marketingakcióhoz kötődik.

A támogatott területeken – oktatás, egészségügy, katasztrófahelyzetek – vizsgálja, hány embert, szervezetet sikerült bevonni egy-egy programba, az hány eseményt ölelt fel, méri a programban részt vett munkatársak, beszállítók számát és anyagi hozzájárulását, akárcsak a médiamegjelenések számát és a márka/cég ismertségének növekedését. A hatások terén azt nézi, milyen változás következett be egy-egy program nyomán a támogatott szervezetek és személyek életében, amit utómérések támasztanak alá. A hatásvizsgálat végül kiterjed az üzleti előnyökre, arra, miként nőtt a vállalat ismertsége, reputációja, de pl. arra is, miként változott a munkahelyi közérzet és a munkatársak szemlélete.

Az LBG módszertanát hazánkban egyelőre négy vállalkozás alkalmazza támogatói tevékenysége tervezése és mérése során: a Vodafone Magyarország Zrt., a Mol Nyrt., a Budapest Airport Zrt. és a Lafarge Cement Magyarország Kft. A konferencián átadták a MAF Társadalmi Befektetések Díjait is – a kategóriák idei legjobbjai az Erste Bank Hungary Zrt., a Syngenta Kft. és a Mavir Zrt. lettek.