A 2013-as évre szóló bérajánlás megszületését Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár jelentette be kedden. A kormány égisze alatt zajló hosszas tárgyalássorozat végén abban egyeztek meg a felek, hogy az áprilisban Brüsszelnek kiküldött és a magyar gazdaság legfontosabb megcélzott mutatóit tartalmazó konvergenciaprogramot veszik kiindulási alapnak.

Az érintettek által a megegyezést követő sajtótájékoztatón elmondottak máris rávilágítottak a felfogásbeli különbségekre. A munkavállalói oldalt képviselő Gaskó István Liga-elnök szerint 3,1 százalékos béremelést kell végrehajtani ott, ahol ez nem jár újabb munkahelyek felszámolásával és nem okozza a vállalkozás ellehetetlenülését, csődjét.

A foglalkoztatás rovására nem lehet a béralku, a munkahelyek megőrzése a legfontosabb – tette hozzá Gaskó, aki a béremelés mértékét a 2013-as inflációra vonatkozó kormányprognózisra hivatkozva lőtte be. Hozzátette: az elmúlt években folyamatos reálkereset-csökkenés történt, s ma már olyan alacsonyak a bérek Magyarországon, hogy azok további mérséklődését nem lehet elviselni.

Emlékeztetett arra, hogy a válság sújtotta Görögországban még mindig 700 euró a minimálbér, szemben a nálunk lévő 315-320 euróval. Jelentős az elmaradásunk, ezt valamilyen módon segíteni kell – hangsúlyozta Gaskó István.

Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár a munkaadók képviseletében rögtön kiigazította Gaskót, mondván a megállapodásban egyetlen szám sem szerepel, a 3,1 százalékos tervezett infláció csak egy kiragadott elem a konvergenciaprogramból, emellett azonban a hazai vállalkozások helyzetét leíró számokat is figyelembe kell venni a helyi szintű béralkuknál.

Utalt a tavalyi 1,7 százalékos gazdasági recesszióra, amit az idén a kormány szerint 0,7 százalékos növekedés válthat, a háztartások fogyasztásának 1,4 százalékos tavalyi visszaesésére, amit 0,1 százalékos plusz követhet az idén, s a magas, 10,7 százalékra várt idei munkanélküliségi rátára. Azaz a bérmegállapodások nem egy kaptafára születnek majd meg, hanem a gazdaság és a cégek lehetőségeinek mérlegelésével.

Tekintetbe kell venni négy fontos alapelvet, így a vállalkozások jövedelemtermelő képességét, versenyképességét, költségviselő képességét, továbbá azt, hogy béremelés nem történhet a meglévő munkahelyek rovására. Ebben mindhárom fél egyetértett.

Czomba Sándor szerint fontos, hogy megszületett a megállapodás, mint ahogy az is fontos, hogy a kormány segítse a munkaerő mobilitását. Ehhez járul hozzá a lakhatási támogatás, amelynek enyhítették a feltételeit. Októberi meghirdetése óta eddig 16 ezer érdeklődőt regisztráltak, ebből ezren nyújtottak be kérelmet, közülük hatszázzal kötöttek szerződést. Ők másfél éven át kapnak lakhatási támogatást, ha a lakóhelyüktől távol kapnak munkát.

Most azon változtattak, hogy a támogatást ösztöndíjjal foglalkoztatott emberek is igénybe vehetik, akár másfél évnél rövidebb időre is, a bérleti szerződéseknél szokásos kaució fedezetére kéthavi előleget folyósítanak. Azonnal támogatható válik az is, aki a közmunkaprogramból lép át a versenyszférába, nem kell három hónapot várnia az igénylés benyújtásához.

Azt a kört is szélesítették, amit a dolgozó munkahelye és állandó lakhelye között feltételként megszabtak az igényjogosultsághoz. A korábbi hat óráról öt órára módosították azt az időt, ami alatt tömegközlekedéssel oda-vissza meg lehet járni az utat. Ennek révén többen vehetik igénybe a lakhatási támogatást – vélekedett Czomba Sándor.