Oszkó Péter pénzügyminiszter a korábbi 32 százalék helyett 25 százalékos kedvezményes kulcsot javasolt, a szociális partnerek a  korábbi 10 százalékos kulcsot 17 százalékra felemelhetőnek tartották. A pénzügyminiszter úgy számol, hogy a 25 százalékos kulcs  esetén, amennyiben a munkaadók az eddigi juttatások felét nyújtják, a költségvetés bevétele akkor is nagyobb lehet, mint ha a munkaadók  eredeti, 10 százalékos javaslatát fogadták volna el, amelynél  majdnem teljesen megmaradtak volna a juttatások.

A Pénzügyminisztérium javaslata szerint megszűnne a cafeteria 400 ezer forintos összeghatára, miközben a kedvezményes kulcs alá tartoznának a helyi közlekedési bérletek, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-jegy (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az  iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az  iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).
A kormány befogadta azt a szakszervezeti javaslatot, hogy a  személyi jövedelemadóból levonható lesz a tagdíj, s a vagyonadó  körébe nem kerülnek be a szakszervezeti üdülők - jelezte a  pénzügyminiszter.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének  (MSZOSZ) elnöke, a szakszervezeti oldal szóvivője kifejtette,  számításaik szerint a béren kívüli juttatások 17 százalékos adókulcs  mellett több költségvetési bevételt eredményeznének, mint a  pénzügyminiszter által javasolt 25 százalék. A 17 százalékos kulcsot  a munkaadók is elfogadhatónak tartották.

Oszkó Péter pénzügyminiszter ugyanakkor leszögezte: nem látja a  25 százalék alatti kulcs költségvetési forrásait, "nem feszíthető  tovább a húr". Pataky Péter elmondta, a munkavállalói oldal álláspontja szerint  "a kormány a közteherviselés átrendezésében elindult egy jó irányba,  de még nem tart ott, ahol kellene, sem az szja, sem a jövedelmek és  a vagyon terhelése közötti arány vonatkozásában".

A kormány érvét Pataky Péter elfogadhatatlannak nevezte,  miszerint azért kell megszüntetni a hidegétkezési-jegyet, mert  gyakorlatilag készpénz-helyettesítőként működik, bárhol beváltják.  Rámutatott: a szabályok ne be tartása nem indok arra, hogy az egész  rendszert felszámolják.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének  (MGYOSZ) alelnöke, a munkaadók szóvivője úgy vélte, az adóátrendezés  legfontosabb pontjai nem az szja-reform és a cafeteria adóztatása,  hanem azok, amelyek a válságból való kilábalás érdekében a  vállalatok versenyképességét, terheit érintik, például a társasági,  iparűzési és jövedéki adó kérdése.

Rolek Ferenc kijelentette: a munkáltatói oldal ragaszkodik  ahhoz, hogy a helyi iparűzési adó (ipa) továbbra is levonható legyen  a társasági nyereségadó alapjából. Hozzátette, amennyiben ez nem  valósul meg, a munkáltatók nem érdekeltek a megegyezésben a béren  kívüli juttatásokról.

Az MGYOSZ alelnöke nehezményezte, hogy a havi 1.950 forintos  tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) eltörlése és a vagyonadó  bevezetése egymást ellensúlyozza a költségvetési bevételekben, s  mivel egy törvényben szerepelnek, vagy mindkettőt elfogadják, vagy  egyiket sem. A munkaadók szóvivője elfogadhatatlannak tartotta,  "büntetőadónak, pénzbeszedésnek" nevezte a rehabilitációs járulék  ötszörösére növelését.

Az szja kérdésében elmondta, a szakszervezetekhez hasonlóan a  munkáltatói oldal sem ért egyet a bruttósítással, mert  adminisztratív terhet jelent, és összezavarja a fogalmakat. "Ki kell  mondani, hogy a 17 százalékos szja-kulcs valójában, tehát a régi  bruttó bérben kifejezve 21 százalék, a 32 százalékos pedig több mint  40 százalék" - tette hozzá.

A kormány a jövő évi adótörvények alakítása során csak olyan  változásba tud belemenni, amelynek költségvetési hatása semleges,  azaz egyetlen fillérrel sem növeli a hiányt - rögzítette a kabinet  álláspontját a pénzügyminiszter. Ennek megfelelően az eltörlendő  tételes egészségügyi hozzájárulás havi 1.950 forintos összegének az  ellentételét a vagyonadó képezi.

A pénzügyminiszter hosszasan elemezte a társasági adó, társasági  különadó, helyi iparűzési adó komplex kérdését, amelynél a legfőbb  szempont egy nemzetközi összehasonlításban versenyképes,  jövedelemalapú társasági adó, s ennek a koncepciónak megfelel a  2010-re meghirdetett 19 százalékos kulcs, miközben a különadó  megszűnik. Ez a megállapítás természetesen csak azzal a  kiegészítéssel igaz, hogy a helyi iparűzési adót, ami az  önkormányzatok legjelentősebb bevételi forrása, középtávon  függetleníteni kell a vállalkozások adóztatásától - tette hozzá  Oszkó Péter.