Egyenes úton jár a magyar ipar ahhoz, hogy megvalósulhasson az ágazatra szabott idei, 5-6 százalékos növekedési prognózis, és bővülő kibocsátásával hozzájáruljon az immár 2,3 százalékosra módosított kormányzati GDP-bővülési tervekhez.
Száguld az ipar, repeszt az export
Az ipar teljesítménye márciusban is irigylésre méltó volt, az egy évvel ezelőtti szintjét 10,6 százalékkal múlta felül – közölte előzetes adatait a Központi Statisztikai Hivatal. Januárban a mérték 6,4, februárban 8,2 százalékos volt. Februárhoz képest a kiigazított index előrelépése viszont jóval szerényebb, 0,4 százalékos volt százalékos volt, ami az előző, 1,6 százalékos brutális havi adathoz képest is nem túl dinamikus.
Bár a részletes adatokkal csak egy hét múlva ismerkedhetünk meg, annyi már most biztos, hogy a járműipar ismét kitett magáért. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a tavalyi bázis alacsony volt, mint ahogy az is, hogy az április eleji országgyűlési választásokhoz időzítetten példátlan mértékű gyáravatási hullám, s ezzel új termelő kapacitások belépésének tanúi lehettünk. Azóta heti rendszerességgel és elvétve érkeznek csak hírek egy-egy kisebb üzemi fejlesztésről, miközben döntés született a Samsung gödi gyárának és a Michelin fővárosi abroncsgyártó üzemének a bezárásáról.
A múlt havi részletes adatok is azt igazolják, hogy sok pénzt veszíthet az, aki az ipari termelés idei lendületes bővülése ellen fogadna. Az export legfőbb bázisa, a feldolgozóipar megrendelésállománya stabilan magas, a külpiacokon ha nem is tombol még a konjunktúra, de megbízható növekedési pályát jeleznek mind a kutatóintézetek, mind a nemzetközi szervezetek közgazdászai.
Az évzáró hónapok mérsékeltebb teljesítménye után és a növekvő megrendelés-állomány tükrében borítékolható volt az erős évkezdet Balatoni András szerint. Az ING Bank vezető elemzője a februári adatok ismertetésekor is úgy nyilatkozott lapunknak, jelentős gyártókapacitások épültek ki hazánkban, elsősorban a Magyarországra újonnan letelepedett vállalkozásoknak köszönhetően, s emiatt a termelési struktúra is átrendeződött.
Az első hat hónapban markáns növekedés bontakozik majd ki, de az ágazat teljesítményének valós megítélését szerinte érdemes a második félévre halasztani, amikor a választásokat övező avatási hullám egyszeri hatásai lecsengenek. Könnyen belátható, hogy a havi 1,6 százalékos ipari növekedési ütem nem fenntartható, ha így lenne, akkor az év végén már húsz százalékos növekedést mérnénk, aminek az alapjai azonban egyelőre nincsenek meg. Balatoni András szerint így is bő 5-6 százalék körüli ipari termelésbővülést hozhat a 2014-es év.
A KSH a márciusi előzetes külkereskedelmi adatokat is közölte. Eszerint 2014 harmadik hónapjában az export és import euróban számított értéke 7,4, illetve 8,8 százalékkal bővült tavaly márciushoz viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg többlete 34 millió euróval csökkent 2013 azonos hónapjához képest.
2014. márciusban – első becslés szerint – a kivitel értéke 7,3 milliárd eurót (2291 milliárd forintot), a behozatalé 6,7 milliárd eurót (2081 milliárd forintot) tett ki. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az év harmadik hónapjában 675 millió euró (210 milliárd forint) volt. A márciusi kivitel 80, a behozatal 75 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.
2014. január–márciusban – előzetes adatok szerint – a kivitel értéke 20,8 milliárd euró (6406 milliárd forint), a behozatalé 18,9 milliárd euró (5813 milliárd forint) volt. A kivitel és a behozatal euróban számított értéke 5,1, illetve nbégy százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg többlete 286 millió euróval volt több, mint a 2013. január–márciusi időszakban.
