A celldömölki távhőszolgáltatást végző Cellenergónál hiányos volt a gazdálkodás szabályozása és gyakorlata is - állapították meg a számvevők az önkormányzati közműcégek 2008-2012 közötti gazdálkodásának vizsgálata során. Noha az irányítási jogokat a kisebbségi tulajdonos gyakorolta, az önkormányzatnak így is dolga lett volna az ellenőrzést. Ám ilyen nem történt, az önkormányzati vagyon megóvásához érdemben nem járultak hozzá - írják. A társaságnál alapvető számviteli szabályozási hiányosságokat és a jogszabályi előírásoktól eltérő gazdálkodási gyakorlatra leltek. 2008-2011-ben a cégnek nem volt a jogszabályban előírt számviteli szabályzata. A 2012. évre vonatkozó számviteli szabályok nem tartalmazták a közfeladat sajátosságaihoz igazodó főkönyvi és analitikus nyilvántartások rendjét.

A számlarend és a számlatükör a költségek, ráfordítások megosztására vonatkozóan szabályozást nem tartalmazott, így a távhőszolgáltatási közfeladat átláthatósága és elszámoltathatósága csak részben volt biztosított, ami megmutatkozott a társaság alkalmazott önköltségszámításában is - írják. A Cellenergo szerződésük ellenére nem fizetett az önkormányzatnak használati díjat. A társaság gazdálkodása 2011-ben és 2012-ben veszteséges volt, a saját tőke értéke a 2011-ben keletkezett veszteség miatt negatívvá vált, nem érte el a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő szintet. A díjakat rendeletben megállapító önkormányzat 2010. december 1-jétől szabálytalanul a Magyar Energia Hivatal engedélye nélkül hajtott végre hődíjemelést.

A Nyíregyháza közel 16 ezer lakását ellátó Nyírtávhőnél az ellenőrzés hiányosságokat állapított meg a számviteli szabályok kialakításánál. Ám mivel a díjakat szabályszerű önköltségszámítás alapján állapították meg, a távhőszolgáltatás átlátható és elszámoltatható volt. A társaság a gazdálkodására vonatkozó számviteli szabályozásában a jogszabályi előírások ellenére nem írta elő a számviteli szétválasztási szabályokat és a szükséges nyilvántartásokat. Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát a számviteli törvényben előírtak ellenére nem aktualizálták, a mennyiségi leltárfelvételre vonatkozóan 2012. január 1-jétől nem voltak hatályos szabályok. Az ellenőrzött időszakban elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegének számítása nem felelt meg a számviteli törvényben előírtaknak. A távhőszolgáltatás ráfordításainak elszámolása során a kötelezettségvállalásoknál nem érvényesültek teljesen a jogszabályok és a belső szabályok előírásai. Vagyongazdálkodásában, az eszközök nyilvántartásánál nem érvényesültek a jogszabályok és belső szabályok előírásai. Az önkormányzat mint tulajdonosi joggyakorló nem határozott meg a társaság számára a közszolgáltatási tevékenység mérésére alkalmas feltételrendszert, továbbá a szakmai feladatellátás gazdaságosságának, hatékonyságának mérésére alkalmas mutatószámokat. Ellenben ötször hajtott végre ellenőrzést. Egyéb tekintetben - így például az eredményekben - nem találtak gondokat.

A 27 ezer háztartást ellátó, 49 százalékban az Alfa-Nova Kft. tulajdonában lévő szegedi Hőtávnál nem találtak alapvető szabálytalanságokat. A társaság jellemzően veszteségesen gazdálkodott. Az értékesítés nettó árbevétele 1,7 milliárdos csökkenést mutatott, a saját tőke összege az ellenőrzött időszak végére 74 százalékkal csökkent. A Hőtáv 2011-2012-ben összesen 1,7 milliárd forint távhőtámogatást kapott, folyamatosan fennálló 300 millió forint összegű folyószámlahitellel és 1,1 milliárd forint rövid lejáratú hitelállománnyal rendelkezett.

A veszteséges gazdálkodás miatt a beruházások, élettartamnövelő felújítások nem az eszközök elhasználódásának megfelelő arányban történtek, ezért az eszközök használhatósági foka csökkent. Az eladósodáshoz hozzájárult, hogy a tartalékok terhére a díjakat a tényleges költség alatt határozták meg. Több éves beszámolóból, továbbá a 2012-es beszámoló kiegészítő mellékletéből is hiányzott a Hőtáv által a vagyonkezelőnek fizetett éves bérleti díj nagysága és évenkénti változása.

Az ellenőrzés megállapításai alapján a gazdálkodás szabályszerűségének helyreállítására a Cellenergo ügyvezetőjének négy, a tulajdonosi ellenőrzés erősítése érdekében Celldömölk jegyzőjének négy, a szabályozás javítása és az átlátható működés érdekében a Nyírtávhő ügyvezetőjének négy, a gazdálkodás szabályszerűségének javítása érdekében pedig a szegedi Hőtáv ügyvezetőjének két javaslatot tett az ÁSZ. Az ellenőrzötteknek intézkedési tervet kell készíteniük, amelynek teljesítését az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti.