A 13 ezer felülbírált bejelentéssel 45 milliárd forinttal nagyobb alapot állapított meg a hivatal. Ez azt eredményezte, átlagosan egy-egy lakásvevőnek durván százezer forinttal magasabb illetéket kellett befizetnie, mint ami a szerződésből következett volna - írja a Magyar Nemzet.

Amikor lakásadásvétel történik, arról egy adatlapon bejelentést kell tenni az adóhatósághoz, ráadásul most már az illetékhivatal is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezetébe van integrálva, így házon belül könnyen utána tud nézni a megkötött szerződésnek is a hatóság.

A NAV mindig megnézi, hogy a lejelentett, a szerződésben szereplő ár elfogadható-e az ingatlan forgalmi értékének. Ha úgy ítéli meg, a tényleges forgalmi értéktől eltérő árat jelentettek neki, akkor az általa becsült forgalmi érték után állapítja meg és vasalja be az illetéket.

Ha kirívó a különbség a szerződésben szereplő ár és a NAV által tényleges forgalmi értéknek tekintett ár között, akkor külön ellenőrzést is indíthat a hatóság, mert ilyenkor felmerül a gyanú, hogy új építésű ingatlannál az áfával is akarhattak csalni.