Most kiderült: a helyzet tovább romlott. Hogy ez a változás összefügg a nemzeti trafikok bevezetésével, az adóhatóság áruforgalmi statisztikáiból is kiderül: tavaly júliussal, a trafikrendszer nyitányával hirtelen közel negyven százalékot zuhant a legálisan piacra dobott dohány mennyisége.

Nem csoda, ha ezzel párhuzamosan 2013 elejére már 11,8 százalékra nőtt az adózatlanul értékesített cigi aránya, majd az év derekára tovább emelkedett 12 százalék fölé. A Gfk kutatói hozzáteszik: ez nem a teljes kép. A csempészáru mérésére elfogadott uniós módszertan ugyanis nem tudja mérni a sodrós cigaretták arányát.

Márpedig valószínű, hogy ez a piac sem fehéredett. A csempészáruval korábban nem fertőzött középső régiókban is nyomulnak már a zugárusok. A dohánytermelő keleti régióban van például olyan település, ahol a cigarettapiac fele az illegális értékesítés. A legkönnyebben Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán lehet zugcigit venni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint ugyanakkor nem történt lényeges változás. Sőt voltaképpen csökkent a feketeáru mennyisége, ami szerintük ellenőreik eredményességét dicséri. A hivatal közleményében egy kósza utalás sincs arra, hogy tavaly július elsejétől a korábbi 38 ezerről 6 ezerre csökkent a dohány-árusítóhelyek száma, s hogy minden eddiginél intenzívebben drágul a cigi.

A NAV szerint a feketepiac idén nyáron mért 11,8 százalékos arányához képest a most ősszel érzékelt 12,1 százalékos arány nem jelent érdemi változást, így sajátos matekjuk szerint mivel a legális piac ötödével csökkent, s a feketeáru piaci részaránya „lényegesen nem változott”, így mennyiségben csökkent is az illegális cigi forgalma.