Surányi az Inforádiónak adott interjújában a hitelek forintosításáról azt mondta, hogy az jó irány. Szerinte ez önmagában nem jelent pluszterhet a bankszektornak, csak akkor jelent elviselhetetlen terhet, ha nem a piaci árfolyamon történik a konverzió.

Surányi György

"Úgy gondolom, hogy a jegybanknak kellene hosszú lejáratú forinthitelt nyújtania, ha nem is 0 százalékos kamaton, de például az irányadó kamatnál két százalékkal alacsonyabban. Ehhez kellene, hogy a bankok hozzátegyenek valamekkora kamatmarzsot, és így nagyjából 5-6 százalékos nominális kamat mellett kellene hitelt nyújtaniuk az ügyfeleiknek, akik ebből visszafizetnék a devizatartozásaikat" - fejtette ki Surányi.

A visszafizetés historikus árfolyamon történhetne, tehát amelyen a devizához az MNB hozzájutott. (Matolcsy György jegybankelnök ezzel szemben az MNB szerepvállalását szerdán piaci körülmények között tartotta elképzelhetőnek) Ez azt jelenti, hogy az árfolyamveszteségből az ügyfelek nagyjából 10 százalékot takaríthatnának meg. Emellett a hitelek lejáratának 5 éves hosszabbítását is szükségesnek tartja a közgazdász. Összességében az ügyfelek törlesztőrészlete 35-40 százalékkal csökkenhetne.

Ebben az esetben a bankok is komoly terhet vállalnának, mert az alkalmazott kamatmarzs lényegesen kisebb lenne, és a futamidő-hosszabbítás is a bank terheit növeli. Viszont a nem fizető adósok aránya jelentősen csökkenne, ami ezt valamelyest ellensúlyozza – írja a Portfolio.hu. Az állam és a jegybank terhe közel nulla lenne Surányi szerint, hiszen a jegybank a forinthiteleken magasabb kamatot érhetne el, mint amit a devizatartalék kihelyezésén ér el. A forintosítás nem ördögtől való gondolat, de csak a kormány, az MNB, a bankok és az ügyfelek legszorosabb összefogásának eredményeképpen lehet helyesen levezényelni.