A végtörlesztés bejelentéséig a magyar gazdaságpolitika számára komoly elismerés volt, hogy Magyarország "lekerült a radarról" - mondta Surányi György, a CIB Bank elnöke az Inforádió Aréna című műsorában. Magyarázata szerint az ország a forintárfolyam, a kamatmozgások és a kockázati prémiumok tekintetében szeptemberig egyáltalán nem reagált a görög helyzet romlására, ám ez az elmúlt két-három hétre már nem mondható el.

A volt jegybankelnök - elmondása szerint - attól tart, hogy a végtörlesztéssel sikerült "újra felhívni magunkra a figyelmet", de hozzátette, hogy ott még nem tartunk, hogy Magyarországot egy mondatban lehessen említeni Görögországgal. Nem a csődközeli, hanem a kockázatosabb országok között említenek minket, ilyen értelemben pedig "Magyarország a spekuláció területe lehet" - emelte ki.

Az MNB volt elnöke úgy véli, hogy az optimista forgatókönyv szerint 1,5 százalékos gazdasági növekedés várható jövőre. "Remélem, hogy a közgazdasági és statisztikai értelemben vett recessziót el fogjuk tudni kerülni, de nem vagyok ebben biztos" - tette hozzá.

A CIB Bank elnöke az okokat sorolva elmondta, az ideihez képest jövőre a költségvetésben a nemzeti össztermék 3 százalékának megfelelő szűkítést kell végrehajtani, vagyis költségvetési oldalról a kereslet 3 százalékkal csökkenni fog a belföldi piacon. A szűkítés fele adóemelésből jön össze, amelynek nincs pozitív hatása a növekedésre - tette hozzá.

Az export növekedése is serkenthetné a gazdaság növekedését, viszont az európai növekedés az elmúlt időszakban erőteljesen lassult, a hitelezés pedig a különböző kormányzati intézkedések miatt csökkenhet. A növekedést a két autógyári beruházás javíthatja 1-1,5 százalékkal - tette hozzá Surányi György.

"Azt remélem, hogy ezeknek a kedvezőtlen és az utóbb említett kedvező eseményeknek a szaldójaként azért egy szerény növekedés össze tud jönni, de nem mernék rá nagy tételben fogadni" - fogalmazott.

Az egykulcsos adóról azt mondta, hogy lehet, hogy ez egyszerűbb, de "ha az az összes költség nem csökken, amibe a munkaerő kerül a munkáltatónak, akkor a magyar gazdaság versenyképessége és munkahelyteremtő képessége sem javul" - fejtette ki. Surányi György szerint most egyetlen kormány sem tudja megúszni a fájdalmas döntéseket, az viszont probléma, ha a bizalmat, a stabilitást és a kiszámíthatóságot aláásó döntések születnek. (origo.hu)