- Eddig nem tapasztalt nehézségek között befejezte a Országos Betétbiztosítási Alap a „Jógazda" Takarékszövetkezet ügyfeleinek kártalanítását - jelentette ki Fekete-Győr András a szervezet vezetője egy sajtóbeszélgetésen. A teljes betétállomány összege mintegy 10 milliárd volt, a kártalanítandó összeg a vizsgálatok lezárása után 9,1 milliárdra rúgott, amiből 8,8 milliárdot már kifizettek. A hátralévő összegek jogosultsága tisztázatlan gyámsági vagy öröklési okok miatt még bizonytalan.

Összesen 5513 ügyfél volt akit kártalanítani kellett, ebből 126 embernek még nem tisztázott a kifizetés. - A bankrendszeren belül a „Jógazda" súlya marginális volt, de a kár amit okozott tetemes, közel 5 bankot lehetne ebből az összegből alapítani. Ez a legnagyobb kártalanítás amit az OBA eddig egy ügyben kifizetett. - jegyezte meg az OBA ügyvezetője.

- A gyorsított kártalanítás az ügyfelek számára bizalmat tükröz és erős ígéretet jelent - fogalmazott. Ez azonban csak akkor tud működni, ha az adatokban nagy hiányosságok nincsenek. Az OBA húsz napos kártalanításának alapja az elektronikus adatállomány. A „Jógazdánál" ebben a kérdésben viszont súlyos hiányosságok voltak. A takarékszövetkezet például csak egy „ősrégi méhecske programot" használtak, de itt is alig voltak adatok.

A kamatokat számos esetben például egy egyszerű excel fájlban tartották nyilván, elkülönítve a központi nyilvántartástól, emiatt is voltak olyan „forró pillanatok", amikor azon gondolkoztak hogy az adatállományt visszaadják-e a takarékszövetkezetnek, hogy az egyes esetekben számolják ki a hozamot, ám végül úgy döntöttek, hogy mindent az OBA végez el. E mellett találkoztak olyan hiányossággal is, hogy az ügyfél már meghalt, hagyatéki végrehajtás is volt a betétet mégsem osztották szét annak megfelelően.

- Hasonló esetek elkerülése érdekében egyértelmű elemmé kell tenni a pénzügy kultúrában az ügyfelek felelősségét is, vagyis hogy az adatokban történt változásokat a bankban vagy a pénzügyi szolgáltatónál be kell jelenteni- tette hozzá. Ez egyébként a pénzmosási törvény érvényben lévő előírása is. Az OBA esetében is felmerül a hatékony prevenció lehetőségének megteremtése - ebben nagyobb jelentőséget kell adni a jelenleginél az európai jogszabályalkotásba is - mondta Fekete-Győr András.

A megelőzésben lehetőség lenne például olyan megoldások felé elmenni, hogy az ilyen helyzetekben az eszközöket elválasszák egymástól, jó és rossz „oldalra". Előbbieket pedig egy a válságkezelési hatóság által alapított úgynevezett „hídbankba" lehetne rakni, amit később értékesíteni lehetne. Ezzel is mérsékelni lehetne a betétbiztosítás kárait. Az ellenőrzésben is szemléletváltásra van szükség, azaz nagyobb figyelmet kellene szánni a betéti oldalnak is. .

E mellett a szervezet vezetője egyébként hozzátette: a január elejétől megemelt biztosítási összeghatár miatt - immár nem 50 ezer, hanem 100 ezer euróig biztosított betétek nagysága - a pénzintézetek OBA tagsági díját is növelik. Ez a gyűjtött betétállomány 0,02 százaléka helyett 2011-től 0,06 százalék. Fekete-Győr András ugyanakkor hozzátette: jelenleg a hazai betétbiztosítás szintje nem mondható „élvonalbelinek". A biztosított betétállományhoz képest az OBA vagyona 1,1 százalékra tehető. Most az Európai Uniónak van egy sok vita által övezett direktívatervezete, amely 1,5 százalékos szintet határozna meg, míg további beszedhető szintben 0,5 százalékot jelöl meg. Ez így együtt 2 százalék lenne, ám ezt nagyon sok országnak nem felel meg.

Az Jógazda-eset kapcsán Varga Antal Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője elmondta, hogy a takarékszövetkezetek jóadag imázscsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni a fejlemények miatt. Az emberek ugyanis nem nagyon tesznek különbséget takarékszövetkezet és takarékszövetkezet között.

Hasonlóakat elkerülendő ismét jelezték a minisztérium és a felügyelet felé, hogy vissza kellene állítani a takarékszövetkezeti számára a védelmi rendszerekhez például az OTSZ-hez való csatlakozás kötelező elemét - ezt egyébként az elmúlt öt évben háromszor jelezték. Ezt a jelek szerint most jól fogadták a felek - mondta. Jelenleg egyébként négy olyan takarékszövetkezet van, amely egyik vagyonvédelmi szervezethez sem tartozik, az OTSZ-en kívül még két másik hasonló társulás működik.

A tagság feltétele lenne persze, hogy pénzt is fizessenek be a tagok, hogy hatékony tudjon működni a vagyonvédelmi szervezet - jegyezte meg Varga Antal. Olyan rendszernek, amelyben nincs megfelelő védelmi tőke annak nem sok értelme van - fogalmazott. Az OTSZ mögött „álló" Országos Takarékszövetkezet Intézményvédelmi Alapban (OTIVA) most több mint 10 milliárd forint van. Varga Antal hozzátette: remélik, hogy idén erről kijön az erről szóló szabályozás.