Magyarországgal egy szintre kerültek a görögök, akik ismét a feltörekvő országok táborát gyarapítják, miután kiestek a befektetők számára iránytűként szolgáló Morgan Stanley Capital International (MSCI) index legfelső kategóriájából. Becslések szerint világszerte hétezermilliárd dollárnyi tőke mozgásában játszik forgalomirányítói szerepet az idén immáron 44. éve a kormányzati, intézményi és magánbefektetők jobb eligazodását szolgáló index.

Az MSCI 2012-ben már jelezte, hogy a szabad tőkemozgások adminisztratív visszaszorítása miatt negatív felülvizsgálat alá veszi a görögöket, ennek volt az eredménye a ma bejelentett visszaminősítés. Az index gondozói azután döntöttek így, hogy az athéni tőzsdeindex 83 százalékot zuhant 2007 óta, és a helyi piacon szigorú korlátozásokat vezettek be, például erős akadályokba ütközik a részvénykölcsönzés és a shortolás is.

Az eltelt hat évben egyébként az irányadó helyi index, az ASE a világ második legrosszabbul teljesítő tőzsdei mutatójává küzdötte le magát. Már az is figyelmeztető jel volt, hogy áprilisban a Coca-Cola Hellenic is inkább Londonba vitte át részvényeinek kereskedését, pedig e cég adta az athéni tőzsde forgalmának a felét.

Az MSCI 2001-ben vette be az elitcsapatba a görögöket, a hellén céggel súlya az indexben a 2010. májusi 0,16 százalékról mára az értékelhetetlen, 0,01 százalékos kategóriába zuhant. Egy másik, barométerként szolgáló befektetési csoport, a 2700 milliárd dollárt kezelő Russel Investments már márciusban levette a kezét a görögökről, és a feltörekvő piaci státusszal ”jutalmazta” a csigalassúsággal haladó reformfolyamatot.  

Az MSCI-nál az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy a héten a monopolhelyzetben lévő állami gázszolgáltató, a Depa privatizációjára egyetlen ajánlat sem futott be, s emiatt 9,2 százalékot bukott az athéni tőzsdeindex.

Emlékezetes, hogy a kötvénypiacokról 2010-ben kiszorult, azóta két nemzetközi, uniós szervezésben megvalósult 240 milliárd euró értékű segélycsomaggal talpon tartott Görögország radikális szerkezeti reformokkal, bér- és nyugdíjcsökkentéssel, adósságátrendezéssel, privatizációval és az állami újraelosztó rendszer visszaszorításával igyekszik úrrá lenni gondjain, de ez nem megy egyik napról a másikra. Ez viszont a befektetőket kevésbé érdekli, mint tőkéjük biztonsága és az utána járó hozam nagysága.

Már eddig is jellemző volt a tőkekivonás a görög piacról, de a visszaminősítés ennek hatalmas lendületet adhat, felgyorsíthatja, s ez cseppet sem használ Görögországnak, de nem javítja az euróövezeti adósságválság megnyugtató rendezésének esélyeit sem – mondta a Bloombergnek Peter Sorrentino, a 15 milliárd dollárt forgató Huntington Asset portfóliómenedzsere.

A görögökkel ellentétes irányú mozgás is volt az MSCI indexnél, miután Katar és az Egyesült Arab Emirátusok feltörekvő piaci pozícióba kerültek, ugyanakkor Tajvannak és Dél-Koreának nem sikerült megugrania a feltörekvő és fejlett piacok közötti gátat. Fontos megjegyezni, hogy a besorolás nem az adott ország gazdasági, hanem tőkepiaci fejlettségétől függ, igaz, a kettő többnyire szorosan kapcsolatban áll egymással.