A számla ennél csak magasabb lehet, hiszen a szektor csaknem száz szereplőjéből 39-et tagjai között tudó szervezet a becslését még azelőtt tette meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiadta volna állásfoglalását, amelyben közli, ilyen képlet alapján kell a pénzintézeteknek kiszámítaniuk az árfolyamrész és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt a devizahiteleseknek visszamenőlegesen járó összeget. Lévai Gábor főtitkár szerint a többletköltségek zömét – piaci arányuknak megfelelően – a nagyobb, erős banki tulajdonosi háttérrel rendelkező lízingcégeknek kell majd állniuk. Náluk az anyabank várhatóan tőkeemeléssel rendezi a számlát.

Igazán súlyos helyzetbe viszont a kisebb, gyakran kkv-méretű helyi lízingcégek kerülnek, ők nem tudják miből kigazdálkodni az ügyfeleknek visszafizetendő összegeket, illetve nem tudják az addigi banki partnerükkel refinanszíroztatni a hiteleiket, következésképpen le kell húzniuk a rolót. A szövetség becslése szerint ez néhány tucat hazai céget érint. Egy részük már nem aktív hitelkihelyező, ám továbbra is kezelnek lízingportfóliót vagy faktorálással foglalkoznak.

Bár ezek az áldozattá váló cégek kicsik, piaci súlyuk összességében jelentősnek mondhatók, s eddig is nagy szerepet vállaltak a vidéki hitelpiac működtetésében. Az általuk kezelt szerződések jó része nem is lakossági gépjármű lízingről szól, hanem gyakran mezőgazdasági berendezésekhez, munkagépekhez jutottak közvetítésükkel a helyi vállalkozók. Ezen kis cégeknek kiemelkedően fontos szerepe lenne az ősztől Magyarországra érkező uniós fejlesztési pénzek felhasználásában.

Míg a kicsik várhatóan tönkremennek, addig a nagy cégek gondjai is szaporodnak, mivel a most készülő devizahiteles mentőcsomag költségei erősen beszűkítik hitelkihelyezési lehetőségeiket – fogalmazott Lévai Gábor. Maga a szektor felemás fél évet zárt: a második negyedévben némileg visszaesett a lízingszerződések állománya a tavalyi év azonos időszakához képest, ugyanakkor az első fél évben 35 ezer új szerződés született, ami viszont összességében tíz százalékkal magasabb 2013 azonos időszakáénál.

Ugyanakkor a lízingszektor máig nem tudta megközelíteni a válság előtti időszak kiemelkedő szintjét. A piaci szereplők 2008 második fél évé ben 600 milliárd forint értékű lízingszerződést kötöttek, míg ez a mostani fél évben alig 178 milliárd volt. A lízingszövetség prognózisa szerint igaz, hogy a piacot jelenleg is a járműlízing hajtja, ám a jövőben fokozott figyelmet kell fordítani a kkv-k eszközbeszerzéseire, annál is inkább, mivel a szektor cégei húzószerepet játszottak az MNB növekedési hitelprogramjában: az ősz óta kihelyezett hitel ötöde a lízingszövetség tagvállalatain keresztül jutott az igénylőkhöz.