Csütörtökön Magyarország megnyerte azt a pert, amelyet az izraeli Lauder befektetői csoporthoz tartozó, Vigotop nevű, ciprusi bejegyzésű társaság indított az állam ellen a meghiúsult sukorói kaszinó-beruházás miatt. A Világbank mellett működő washingtoni választott bíróság elutasította az izraeli befektetők keresetét és a 100 milliárd forintos kártérítési igényét, és  megállapította azt is, hogy a magyar állam teljesen jogszerűen mondta fel a kaszinókoncessziós szerződést, de ez nem azt jelenti, hogy akár erkölcsi, akár jogi értelemben győztünk volna.

A Népszabadság információi szerint ugyanis az üggyel kapcsolatban nemcsak a befektetők keresetét, de a magyar állam viszontkeresetét is elutasította a bíróság. Úgy tudjuk, hogy a felmerült jogi költségeit is mindkét félnek, így a befektetőknek és a magyar államnak is magának kell állnia. Mivel átlagos esetben a vesztes félnek kell fizetni a másik jogi költségeit, esetleg bonyolultabb esetekben arányosítva kell megfizetni az ellenfél jogi költségeit, annak megfelelően, hogy a nyertesnek hány perbéli kérdésben volt igaza, az a döntés, hogy mindenki fizeti a saját költségeit, inkább a salamoni ítéletek esetében fordul elő.

A magyar állam egyébként az adófizetők pénzéből kilencmillió dollárt költött a washingtoni képviseletre, míg az izraeli befektetők információink szerint ennek töredékét, egymilliónál alig többet.

A választott bírósági eljárásban a fő kérdés az volt, hogy a magyar állam megsértette-e a nemzetközi befektetési egyezményeket, az csak érv volt magyar oldalról, hogy a sukorói telekcsere törvényekbe ütközött. Ezt a kúria egy meglehetősen vitatható logikájú ítéletben mondta ki, és ezt figyelembe vette a választott bíróság is. A magyar államot képviselő Bártfai Beatrix ügyvédnő sajtónyilatkozataival ellentétben azonban információink szerint a telekcsere törvényességéről a washingtoni testület nem foglalt állást.