A magyar pénzügyi rendszernek ebben az évben egyrészt a gazdasági visszaesés negatív hatásaival, másrészt a befektetői bizalom világszerte tapasztalható megrendülésével kell szembenéznie. A bankrendszer biztonságos működését egyaránt támogatja a bankok külföldi tulajdonosainak elkötelezettsége, a Magyar Nemzeti Bank forrásbővítő intézkedései valamint a kormány bankstabilizációs programja. Pénzügyi stabilitásról akkor beszélünk, ha a lakosság és a vállalatok pénzügyeit intéző bankrendszer képes ellenállni a gazdasági megrázkódtatásoknak és zökkenőmentesen tudja ellátni alapvető funkcióit - áll a Magyar Nemzeti Bank stabilizációs jelentésében.

Az MNB már korábban felhívta a figyelmet a vártnál rosszabb gazdasági teljesítmény és a kedvezőtlenebb pénzügyi helyzet kialakulásának veszélyeire. Ami korábban veszély volt – mára ténnyé vált: több más közép-kelet-európai  ország valutájához hasonlóan a forint is nagymértékben leértékelődött, az állampapírpiaci hozamok jelentősen emelkedtek, a bankok külső finanszírozása megdrágult, miközben a gazdaság teljesítménye egyre jobban csökken.

Ebben a helyzetben a jegybank a nemzetközi intézményekkel és a magyar hatóságokkal együttműködve számos intézkedést hozott. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által biztosított összesen közel 20 milliárd eurós hitelkeret célja az volt, hogy a devizatartalékok további növelésen keresztül biztosítsa az ország, illetve a gazdaság finanszírozását és ezáltal elősegítse a hazai bankszektor biztonságos működését. A jegybank intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy hazai bankokban megfelelő mennyiségű forint álljon rendelkezésre. Az MNB a rendelkezésére álló eszközökkel oldani kívánja a devizapiaci feszültségeket is. Mind az MNB hathónapos deviza-csereügyletének, mind pedig az állami kölcsönnyújtás igénybevételének egyik feltétele a vállalati hitelezés fenntartása. A hazai bankok zökkenőmenetes finanszírozásában a külföldi tulajdonosok magyar leánybankjai iránti elkötelezettsége meghatározó tényező.

Pénzügyi stabilitási szempontból a jövőben a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a gazdaság visszaesése és a devizahitelek magas aránya miatt a forint árfolyamának gyengülése érzékenyen érinti a bankok jövedelemtermelő képességét. A kockázatokat azonban csökkenti a nemzetközi összehasonlításban magas hiteladósi önrész, a lakáspiaci árbuborék hiánya, a háztartások erős hiteltörlesztési hajlandósága, illetve a bankok rugalmas adósságkezelési gyakorlata. A jelenlegi makrogazdasági kilátások mellett az esetleges veszteségek fedezésére a bankrendszer jelenleg elégséges tőketartalékkal rendelkezik.