Stabilitás és versenyképesség vár Európára
– A konferencia időpontja szerencsésen kapcsolódott a pénteki csúcstalálkozóhoz, ahol – függetlenül a körülményektől és a javaslatok formájától - először fogalmazódott meg, hogy a pénzügyi stabilitás mellett a versenyképességet is erősíteni kell. Nyilvánvaló ma már, hogy nagyon sok országban a pénzügyi stabilitási problémák mögött versenyképességi problémák húzódnak meg – mondta lapunknak Cséfalvay Zoltán. Az államtitkár szerint a tanácskozás szlogenje és időzítése jól érzékelteti: a válságból kilábolni, a gazdasági növekedést újraindítani a belső piac további egységesítésével lehet. A pénzügyi stabilitás is fontos tényező, de a termelékenység nem ettől függ. Inkább azt lehet mondani, hogy a versenyképesség javítása nélkül nem lehet stabilizálni a pénzügyi szektort és az állami pénzügyeket. Az egységes belső piac továbbfejlesztésére az Európai Bizottság még tavaly bemutatott ötven javaslatot, hogy új lendületet adjon ennek a folyamatnak.
A magyar elnökség feladataira vonatkozó kérdésünkre Cséfalvay Zoltán elmondta: a Bizottság kezdeményezéséről a konzultációk e hónap végén fejeződnek be a tagországokkal, a régiókkal, a szakmai szervezetekkel, miközben az Európai Parlament három jelentést készít elő. A márciusi versenyképességi tanácsülésen a beérkező véleményeket vitatják meg, s remélhetően májusban az ötven célból a legfontosabb 10-15-öt megnevezhetik a miniszterek. Ennek nyomán aztán viszonylag gyorsan lehet tovább lépni a kiválasztott témákban a következő három elnökség alatt, hogy 2012 végére az unió valóban versenyképesebb, belső piaca pedig egységesebb állapotban legyen.
A belsőpiac tökéletesítésének szándéka persze nemcsak azt jelzi, hogy az uniós tagállamok ily módon is kezelni akarják a válságot, hanem azt is, hogy a szabályozásban tükrözni kívánják a világgazdaság átalakulását és a technológiai változásokat. A húsz éve megindult, s az utóbbi években lelassult belsőpiaci szabályozásban még nem kapott helyet például az elektronikus kereskedelem, amely egyes tagországokon belül mára erős ágazattá vált, viszont a határokat még nem tudta igazán áttörni. Ezzel szorosan összefügg a szellemi tulajdon védelmének egységesebb szabályozása, hogy a digitális belső piac is kibontakozzék, például a fiatalok körében népszerű zeneletöltés valóban európai méreteket öltsön, megfelelő, egységes szabályozás mellett. De akadnak nagyon régóta húzódó ügyek. Ilyen az uniós szabadalomé. Jó az esélye annak, hogy a magyar elnökség alatt sikerül áttörni a falakat, s az együttműködni hajlandó országok a huszonheteknél szűkebb körben létrehozzák végre az uniós szabadalmi rendszert, amely olcsóbbá és sokkal egyszerűbbé tenné a bejegyeztetés eljárását.
Arra a felvetésre, hogy Mario Monti volt uniós biztos tavaly vitaindító elemzésében az szerepel, hogy a belső piac egységesítésének továbblendítésére sohasem volt ekkora szükség, és sosem övezte ekkora ellenszenv, Cséfalvay Zoltán azt felelte: ez csak részben fakad a mostani válságból, sokkal inkább az utóbbi évet jellemző globalizációból, a technológiai változás gyors üteméből és az EU keleti bővítéséből. Emlékezetes, már évekkel ezelőtt lengyel vízszerelők inváziójával rémisztgették a nyugat-európai országok lakóit. Az államtitkár úgy látja: a szolgáltatások, s velük az emberek, a dolgozók szabad áramlása új társadalmi kihívás elé állította a tagállamokat. Hiszen ma már a szolgáltatások adják a foglalkoztatás 60-70 százalékát. E tény kétségkívül megnehezíti a belső piaci harmonizáció népszerűsítését, viszont más eszköz nincs a gazdasági növekedés megindítására.
A hatpontos német-francia javaslatnak is fontos két eleme az egyébként különböző európai bizottsági anyagokban is megjelenő indítvány a szakképesítések kölcsönös elismerése, illetve a társasági-adóalap egységesítése. De az Európai Bizottság említett ötvenes listáján számos egyéb indítvány is található még a fogyasztóvédelemtől a határokon átnyúló egyszerűbb bankoláson át az innováció serkentéséig. Az államtitkár szerint e kérdések egy része tipikusan olyan, ami az uniós polgárok hétköznapjait teheti könnyebbé. Az adózás ugyanakkor inkább a pénzügyminiszteri tanács illetékességi körébe tartozik, mintsem a versenyképességiébe, és nyilván érdekütközetek sorára lehet számítani.
Ami az innovációt illeti, az a 2020-as nagy uniós stratégiának is szerves része. – A pénteki csúcson is szó volt arról például – emlékeztet az államtitkár –, hogy a piacra lépés vagy kereskedés előtti (pre- commercial) közbeszerzés meghonosításában nagy tartalékok rejlenek. Ezt a módszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki, s lényege, hogy az innovatív kis- és középvállalkozások számára a versenyrendszerben félretesznek egy meghatározott összeget, vagyis a közszféra számára a közbeszerzésre rendelkezésre álló pénzekből különítenek el keretet. Az Egyesült Államokban olyan dolgokra írnak ki pályázatokat, amik még nem léteznek. A nyertes cég százszázalékos támogatást kap. Kidolgozza az ötletet, fölvázolja a megvalósíthatóságát, s csak ez után írják ki a rendes pályázatot a kereskedelmi hasznosításra. Ezt a rendszert a britek már meghonosították, s náluk ez jól működik.
Cséfalvay úgy tervezi, az áprilisi magyarországi informális ülésre meghívja e téma hozzáértőit, illetékeseit tapasztalatcserére . Ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi kutatás-fejlesztési finanszírozás változtatásra szorul: át kell gondolni az innovációs járulék rendszerét, mert sok a kiskapu, s pontosan meg kell határozni a kutatás-fejlesztési tevékenységet. De áttekintésre érett az egész rendszer is, s azt kevésbé pályázati pénzekre, mint inkább az adópolitikai ösztönzésre kell építeni. S végül érdemes átvenni a kereskedelem előtti közbeszerzés modelljét, mint többlet forrást. Ez egyrészt nem esik az uniós állami támogatási szabályozás alá, ,ásrészt ez a rendszer remekül működik az USA-n és Nagy-Britannián kívül Japánban, Dél-Koreába, Szingapúrban és Indiában.
