Spanyolcsizmában szenved a forint
Elég egyetlen balul sikerült kötvényaukció az euróövezet periferiális államaiban, hogy számottevően megrendüljön a befektetői bizalom, s a 300-as szint fölé lökje az euró/forint árfolyamot. Hogy ez mikor következik be: ma vagy egy hét múlva, az megjósolhatatlan – mondta lapunknak Saághy Pál, az Equilor devizakereskedője.
Akkora sokkhatásra utaló jelzéseket azonban nem érzékelt a piacon, ami újabb történelmi csúcsra repítené az árfolyamot. Miután nincs EU/IMF védőhálónk, a forintot döntően a külső körülmények mozgatják, de meghatározó lesz számára az új, hamarosan, még áprilisban kijövő konvergenciaprogram piaci fogadtatása is.
Most a régiós devizáktól markánsan nem szakadt el a forint jegyzése, azaz a cseh korona és a lengyel zloty árfolyamgörbéje is a hasonló képet mutat. Az EU/IMF tárgyalásokat körüllengő misztikum és a folyamatos egymásra mutogatás mindenesetre nem tesz jót a forint árfolyamának, s előbb-utóbb a befektetők is megunják a helyzetet, és valamit lépnek. De ma még a kiváró álláspont jellemzi a piacot.
Magyarország egyébként akkor kerülhet szorult helyzetbe, ha a bizalomvesztés olyan szintre ér, hogy az államkötvényeink iránti kereslet drasztikusan csökken, „kiszárad” a piac – tette hozzá Saághy Pál. Annyi biztos, hogy a nemzetközi hangulat jelenleg nem kedvez annak, hogy Magyarország devizakötvénnyel jelenjen meg a nemzetközi piacon.
Ezt az ötletet még Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója vetette fel hetekkel ezelőtt, nem kis polémiát váltva ki ezzel. A felek – az ÁKK és a felügyeletét ellátó Nemzetgazdasági Minisztérium – akkor abban maradtak, hogy szorosan követik a piaci eseményeket, miközben a tárca egyelőre nem tartotta támogathatónak a devizakötvény-kibocsátást. Az elemzők ebben a kérdésben – eltérő vehemenciával – a minisztériumi álláspont mögé sorakoztak fel. A legmegengedőbb vélemény az volt, hogy tesztelési céllal ki lehet jönni egy pár százmillió eurós vagy dolláros kötvénnyel, de ha az érdeklődés szerény lesz, azzal a befolyó összegnél is nagyobb kárt okoznak az országnak. Azóta síri csend övezi a témát.
A befektetők most a spanyol kötvénykibocsátásokat figyelik árgus szemmel, ugyanis a hispánok finanszírozási helyzete egyre nehezebbé vált, miután a héten a tízéves állampapírhozamaik kis időre 6 százalék fölé emelkedtek, s már egy százalékon belül vannak attól a szinttől, ahol már a nemzetközi szervezetekhez kell fordulniuk segítségért, hasonlóan görögökhöz, írekhez, portugálokhoz.
A csütörtöki olasz kötvényaukció is felfogható egyfajta figyelmeztető jelzésként, ugyanis a meghirdetett ötmilliárd eurónyi állampapír helyett csupán 4,88 milliárdért fogadtak el jegyzéseket. Különösen a hároméves lejáratú papírok szerepeltek kritikán alul, ezekből 2,9 milliárd eurónyi kelt el, 3,89 százalékos hozamígérettel. Az egy hónappal előbbi kibocsátáskor még 2,76 százalékos hozam mellett jegyezték le a kötvényeket.
A Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó elemzők szerint az olaszokat most a spanyolnátha fertőzte meg. A spanyol gazdaság 1,7 százalékos idei recesszióval kénytelen szembesülni, a munkanélküliségi ráta a 25 százalékot közelíti, ilyen körülmények között kellene a kormánynak vállalkoznia a feladatra: a GDP 5,3 százalékára leszorítani a költségvetés hiányát. Az ehhez szükséges kínkeserves reformok sikerében azonban egyre kevesebben hisznek befektetői körökben.
Szintén érzékelhető a piacon, hogy az Európai Központi Bank (EKB) decemberi és februári, együttesen ezermilliárd eurót is meghaladó banki forráskihelyezésének jótékony hatása lassan elmúlik. Az euróövezeti bankrendszer számára megtendereztetett hároméves lejáratú olcsó hitelből, valamint az EKB közvetlen kötvényvásárlásai révén összesen 250 milliárd eurónyi olasz és spanyol állampapír fogyott az utóbbi hat hónapban.
Nem lehet tehát azt mondani, hogy a maga eszközeivel az EKB nem próbál segíteni az adósságválság megoldásában, de ez az elemzők szerint kevés lesz. Nem véletlen, hogy az EKB illetékesei közül többen nem vetették el kategorikusan egy újabb likviditásbővítő lépés megtételét, noha korábban a két aukcióval már lezártnak tekintették a pénznyomtatást. Hasonló hangok érkeztek a tengerentúlról, ahol a jegybank szerepét betöltő Fed morfondírozik a pénzpumpa újraindításán, miután a gazdagsági növekedés tempója lassulni látszik.
