Az Orbán-kormány időarányosan nagyjából ugyanannyit költött hagyományos építésű lakások energiatakarékossági és megújulóenergiás támogatására, mint elődei: négy év alatt körülbelül 7,5 milliárd forintot – szűrhető le a hagyományos téglalakások támogatásának a panelesekénél jóval pontosabb kimutatásaiból.

A statisztikát ugyanakkor jelentősen torzítja a 2011 októberében kiírt, önmagában hárommilliárdos pályázat, amivel csak napkollektorok vásárlását támogatták. A 2002–2010-es időszak általános energetikai célú felújítási pályázatait – a szigetelésre, fűtéskorszerűsítésre jutó összegeket – összevetve a második Orbán-kabinet hasonló kiírásaival, az időarányos visszaesés számításunk szerint már több mint 30 százalék.

A 2012-es kiírás tizenegy, a 2011-es három, a 2013-as pedig mindössze egyetlen napig tartott nyitva: a pályázók ennyi idő alatt kötötték le a teljes rendelkezésre álló keretet. A Fidesz-kormány e tekintetben egyértelműen lekörözte elődeit.

Mára hasonló helyzet alakult ki a panelpályázatoknál is nagyságrendekkel bővebb, uniós forrású céges-közintézményes energiahatékonysági pályázatok esetében, amelyek százmilliárdos keretét tavaly év elején szinte órák alatt lekötötték az érdeklődők.

A szaktárca a lakossági pályázatok néhány nap alatti lemerülését rendszerint kényszeredett magyarázkodással igyekszik eladni. A rohamot sikerként tálalják, a pályázatokat pedig jobb híján kísérleti mintaprojektnek nevezik. Csak azt nem tudni, a sok kísérlet után mikor jön a nagy dobás – például a Fidesz 2010-es választási ígéretei tükrében, amelyek energiahatékonysági céljai közül lényegében semmi nem valósult meg.

Horváth Attila Imre megújulóenergia-ipari államtitkár a majdani téglás pályázatokat rendre az erről szóló nagy ívű stratégia kidolgozásához köti, ám a dokumentum szintén hosszú hónapok óta várat magára. Igaz, az államtitkár ígérete szerint a jövőben a panelesekhez hasonlóan e kör is részesülhet uniós támogatásokban.

Gazdasági szempontból továbbra sem érthető, hogy az Orbán-kabinet miért tartja fontosabbnak a téglaépítésűeknél nagyságrendekkel több pénzzel támogatni a panelépületeket. Az Energiaklub kimutatása szerint a hő nagy része a több millió családi „Kádár-kocka” falán szökik el. Magyarország emiatt sereghajtó az uniós energiahatékonysági rangsorokon.