A hét itthon nem lesz zsúfolt a hazai piacmozgató hatással bíró makroadatoktól, ennek ellenére „sorsdöntő napok jönnek”, ahogy többen jelezték a várható eseményekkel kapcsolatban. Hazai részről továbbra is fontosak lesznek a devizahitelekkel kapcsolatos szabályozást érintő hírek, illetve bejelentések, a kormányzati kommentárok és a bírósági döntések. Ezek mellett a hazai hangulatot talán az Államadósság Kezelő Központ aktuális kötvényaukciójának eredménye mutatja majd leginkább – vélik a CIB Bank stratégái.

A csöndes magyar környezet miatt egyértelműnek mondható, hogy a hazai eszközök árfolyamára a szokásosnál is erősebben a nemzetközi fejlemények lesznek hatással. Ráadásul Európában olyan változások jöhetnek, amelyek a pénzügyi adatok várható megjelenését jelző naptárakba nem kerülnek be, mégis markánsan és tartósan befolyásolhatják a hangulatot.

Az egyik már hónapok óta a fejekben van: kérdés, hogy az ukrán–orosz konfliktusban lesz-e változás, ha igen, akkor milyen irányban. Ehhez képest jóval békésebb szituáció, mégis markáns indulatokat válthat ki a skót függetlenségi népszavazás. A skótok több száz év után újra a függetlenségükért harcolhatnak, csak most az urnák előtt. Ennek politikai és érzelmi töltete egyaránt kiemelkedő, emellett a döntés gazdasági jelentősége és kockázata sem elhanyagolható. Jelen állás szerint a választók csekély többséggel az önállóság mellett dönthetnek, ennek bekövetkezte esetén még évekig eltarthatna a békés elválás – magyarázta Veseta Nándor, a Geo Professional portfóliómenedzsere. Máig tisztázatlan a többi között az adósságmegosztás kérdése vagy éppen a Skóciában használatos fizetőeszköz, illetve az e mögött álló garanciák erőssége. Az elmúlt hetekben mindenesetre a befektetők látványosan menekültek mind az angol fonttól, mind a skóciai kitettségeiktől. A jövő héten a piaci szereplők emiatt biztosan törhetik a fejüket.

És törhetik amiatt is, hogy az augusztusi inflációs adatok megjelenése után szerdán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatdöntő ülést tart. Az OTP Bank elemzési központjának munkatársa, Dunai Gábor szerint az árindex ezúttal sem mutatja majd az infláció gyorsulását (mind a teljes, mind a maginfláció 1,9 százalék lehetett), és figyelembe véve a folyamatosan érkező remek konjunktúraadatokat, a Fed a kamatemeléssel kapcsolatban vélhetően elhagyja majd kommunikációjából az öt-hat hónapos kivárásra utaló fordulatot. Vagyis a mennyiségi lazítás októberi lezárását követően a korábban kommunikált öt-hat hónapnál akár előbb is emelhetik az évek óta egy helyben álló kamatot.

Ugyancsak szerdán jelenik meg az eurózónára vonatkozó augusztusi inflációs statisztika. Az előzetes adat alapján a nyár végén újabb mélypontra, 0,3 százalékra esett a fogyasztói árindex, míg a maginfláció 0,9 százalék körül alakulhatott. Az előzetes adatok – és az Európai Központi Bank által is belátott lefelé tolódó inflációs várakozások – újabb kamatcsökkentést eredményeztek a közelmúltban, egyben bejelentették azt is, hogy októberben megkezdik az eszközfedezetű értékpapírok vásárlását. Többen úgy vélik azonban, hogy az újabb intézkedések sem lesznek elegendők a deflációs veszély elhárítására és a növekedés beindítására, így miközben Amerikában már a piac élénkülését segítő „impulzusok” kivezetése a téma, Európában azon gondolkoznak, mikor és milyen formában jöhet a mennyiségi lazítás.